Regisztráció  Belépés
2018. június 25. hétfő | 26. hét | 176. nap | 04:33 | Vilmos
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Szeicz János: Emléked örök
Szeicz János:

Emléked örök

Az égen szürke fellegek futnak,
a sápadt hold a csillagokra vár,
addig bujkál a felhőlepelben,
amíg a földet éj borítja már.

Nappal szilaj színei a tájnak
fáradtnak tűnnek az alkonyatban,
mint a kopott életem, fakulnak,
s szürkülnek az emlékek agyamban.

Ahogy távoli dal csendes estén,
vagy pihenni térő szárnysuhogás,
úgy hull rám az édes, fájó emlék,
úgy fakad fel, mint egy hegyi forrás.

Elengedtelek, és mégis itt vagy,
még bennem élsz, mint tájban a színek,
melyek az alkonyban megfakulnak,
ámde végleg soha el nem tűnnek.

Fájó hiányodat lehet, megszokom,
képedre nézve könnyem sem fakad,
a szemem elenged, de szívemben
emléked örökre velem marad

Verselő Antológia 2009
marcyt, 2018. március 14. szerda, 07:14
Címkék: Szeicz János, Verselő Antológia, sápadt hold, kopott életem, emlékek agyamban, hegyi forrás,
Kommentek
Már lelkemig ér a tél
Szeicz János dr.: Már lelkemig ér a tél

Titkokat hord a téli szél
elsuttogja az éjnek,
borzong a ködbe ájult táj,
felhők felhőket űznek.

Szobámban meghitt lámpafény
dereng az esti órán,
párolgó illatos tea
és félkész versem vár rám.

Utolsó álmát álmodom
most már az ifjúságnak.
Még égő tüzet keresek,
s nyomát lelem hamvának.

Már elért lelkemig a tél,
mégis ég érte vágyam,
izzó betűkkel a nevét
alélt szívembe zártam.

Fagy karmolja az ablakot,
mit bent a pára lep be,
arra virágot rajzolok,
s nevét írom egy szívbe.

Forrás:Poet.hu
taltos1, 2018. február 19. hétfő, 23:07
Téli este
Szeicz János dr.: Téli este

A téli koraestnek
már rám borult az árnya
mire hazaértem.
B-dúr zongoraverseny,
a rádió játssza,
visz a zene szárnya,
és emlékezem.

Az éjszaka csupa csillag,
a szmogot elfújta a szél,
a hold kövéren ballag,
az asztalon kenyér,
vacsoramaradék.
Ízetlen nélküled az étel
és az élet, érzem
szűkül a koszorúér.

Miként a nyitott tenyér
feltárja életvonalát,
melyet belevésett
a sors,
úgy írok rólad verset,
pőrén mutatva lelkem
magányos kuszaságát,
ha nem vagy velem.

Fekszem a hűvös ágyon,
az álom elkerül,
az égen úszó holdat látom,
fázom egyedül.

Forrás:Poet.hu
taltos1, 2018. február 19. hétfő, 23:06
Februári hangulat
Szeicz János dr. - Februári hangulat

Hideg a szél, a föld újra fázik,
takaróját a tavasz ellopta,
belopódzott, de már elenyészik,
reményét csalfán kínálta.

A bolyhos, vastag fellegekben
már újra gyűlik a holnapi hó,
s a világot ismét elborítja
a puha, fehér takaró.

A tavon pattogva hízik a jég,
és kopasz ágakkal a parti fák
karmolják a nehéz felleget,
a rügyek tavaszukat várták.

Tejszínű köd kúszik a tájra,
s furcsa formát vesznek fel a tárgyak,
egyre szűkülő látóhatárban
úsznak ismeretlen árnyak.

A téli világ zordan fogva tart,
nem látlak téged köd börtönéből.
Egyedül maradtam. Talán végleg
eltűntél életemből.

Forrás:Poet.hu
taltos1, 2018. február 19. hétfő, 23:00
A csend emléke...
Szeicz János:

A csend emléke...

Körülvesz néma új világod
amelyben végtelen a csend.
Ajkad többé nem nyílhat szóra,
örök hallgatás lett a rend.

Kettőnk helyett is én beszélek,
lesem a gondolatodat.
Jelez nekem a pillantásod,
figyelnem kell az ujjadat.

E jelzéseket már ismerem,
segít a közös képzelet.
Nem zárja be e néma fal
az együtt töltött éveket.

Kedvesem, én szeretlek így is,
neked ezt szavakkal mondom el,
s te válaszolsz egy pillantással,
szerelmes szíved így felel.

Elmentél tőlem három éve,
csendedre így emlékezem.
Nem választhat el tőlem semmi,
szeretlek néma kedvesem.
aranyoslila, 2018. január 17. szerda, 21:21
Álmodban néha ott leszek...
Szeicz János dr. :

Álmodban néha ott leszek...

Álmodban
néha majd meglátogatlak,
mint régi jó barát jövök.
Szép csendesen,
léptem oly nesztelen lesz,
mint kertbe surranó ködök.

Árnyék leszek
és átölellek lágyan,
miként tájat a néma éj.
Csak nézem
arcodon az ifjúságod,
óvó figyelmemtől ne félj.

Míg szemedben
az édes álom úszik,
szemöldöködnek szép ívét
csodálom,
időm múltán tűnődve.
Nem oltja az szívem hevét.

Nézlek amíg
szépségeddel be telten,
szavak nélkül tovább megyek.
Reménykedem,
álmodból tán fölrezzensz,
és kérsz, maradjak ott veled.
aranyoslila, 2017. április 19. szerda, 21:02
Szeicz János dr. : Álmodban néha ott leszek
Szeicz János dr. :

Álmodban néha ott leszek

Álmodban
néha majd meglátogatlak,
mint régi jó barát jövök.
Szép csendesen,
léptem oly nesztelen lesz,
mint kertbe surranó ködök.

Árnyék leszek
és átölellek lágyan,
miként tájat a néma éj.
Csak nézem
arcodon az ifjúságod,
óvó figyelmemtől ne félj.

Míg szemedben
az édes álom úszik,
szemöldöködnek szép ívét
csodálom,
időm múltán tűnődve.
Nem oltja az szívem hevét.

Nézlek amíg
szépségeddel be telten,
szavak nélkül tovább megyek.
Reménykedem,
álmodból tán fölrezzensz,
és kérsz, maradjak ott veled.
marcyt, 2017. április 19. szerda, 08:42
Szeicz János dr.: Melankólia
Szeicz János dr.:

Melankólia

Lágy napsütésben fürdetem az arcom,
tavasz van, harsog az öröklét vágya.
Miért érzem mégis, hogy véges minden,
s a tavasz is csak az ősz halottas ágya?

Igéz egy távoli, halk hegedűszó,
egykor volt ifjúságom muzsikál bennem.
Miért zeng szomorúan e hegedű?
Talán meghalt azóta bennem az Isten?

Régen daloltam, de unták dalomat,
fáradt lélek lettem, bolondok királya,
a dal eltűnt, a rám omló csend maradt,
s eltűnt vele a régi szerelmek árnya.

Egykor csillag szerettem volna lenni,
és a végtelent oly lelkesen kutattam,
hittem, valahol van még egy jobb világ,
de elhalt már e hang, és néma maradtam.

Elmúlik a tavasz, s elmúlik a nyár,
véget ér a dallam és elhamvad a láz,
nincs többé rossz, de a jó sincs, ködbe vész
minden hazugság, és az álszent öncsalás.

Elmúlunk, itt hagyjuk e koldus tanyát,
és meddő a reményünk, hogy lesz
marcyt, 2017. április 09. vasárnap, 08:07
Képek, videók
Szeitz János 1
taltos1
2015. április 08. szerda, 22:36
Sápadtan mentél, hangtala
sanci81
2018. május 28. hétfő, 17:56
sápadt éj.jpg
klara50
2011. április 02. szombat, 00:40
dsida_jeno_kopott_alom _19
menusgabor
2017. december 30. szombat, 15:03
kopott gyöngyből
zajudit
2011. február 15. kedd, 19:37
kopott álom...
margo511
2010. január 08. péntek, 15:27
Kopott csapágy 323 Mazda
atanen
2007. április 18. szerda, 23:24
Kopott főtengelycsap 323
atanen
2007. április 18. szerda, 23:24
Reád gondolok ágyamban.jp
katalin_53
2018. április 23. hétfő, 00:09
cilike az ágyamban
lacipecsenye
2013. február 11. hétfő, 13:17
A saját ágyamban
zsfeher
2009. április 03. péntek, 19:18
ágyamban
agicikacska
2009. február 01. vasárnap, 09:50
Állatok az ágyamban1000 (
hollygergo
2009. január 19. hétfő, 20:23
ágyamban
lizzybaba
2008. március 02. vasárnap, 12:29
A kórházi ágyamban
teze
2007. november 14. szerda, 13:57
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.