Regisztráció  Belépés
2018. február 19. hétfő | 8. hét | 50. nap | 17:12 | Zsuzsanna
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Egyéb szakmai viccek
- Szörnyű, hogy romlanak az erkölcsök!
- Miért, mi történt már megint?
- Képzeld, ma a villamoson bedugtam a kezem valakinek a zsebébe és az a rohadék képes volt lehűzni a gyűrűt az ujjamról!

- És nem volt meglepve a Keresztapa, amikor megkérted a lánya kezét?
- Dehogynem. Még a revolver is kiesett a kezéből.

- Mi történt veled? - kérdi az egyik állatszelidítő a másiktól. - Világéletedben egerekkel foglalkoztál, most meg, vénségedre, áttérsz az oroszlánokra?
- Mi tagadás - sóhajtja a másik -, a szemem már nem a régi...

- Istállómester ur, hallom, hogy az oroszlánidmárt tetszenek keresni.
- Holnap, jóember. Jöjjön vissza holnap. Mára már be van töltve a státusz.

- Istállómester úr, műlovar szeretnék lenni.
- Hogy képzeli, jóember, ekkora testsúllyal.
- De ha esetleg megborotválkoznék, és levágnám a körmömet?

Két artista összetalálkozik egy vidéki város vasúti szállójában, azután véletlenül egymás mellett is kapnak szobát. Hallja ám az egyik, hogy a másik a dühtől fuldokolva kiabál odaát:
- Te hálátlan! Te cafat! Te szemét! De össze is nyomlak! Szét is tiporlak! Nem érdemelsz mást!
Átrohan a szomszéd szobába, hogy egy végzetes tettet elhárítson, ámde kollégáját egyedül, habár könnyek között találja. Amikor sikerül magához térítenie, ezt hallja:
- Mint tudod, nekem régebben bolhacirkuszom volt... És annyi év után, ahogy belépek ebbe az ócska szobába, hát nem a nyakamba ugrik a megszökött primadonnám?!

A cirkuszban egy akkora törpét mutogatnak, aki a cirkuszigazgató kalapjának peremén tud ugrándozni.
Arra megy két atyafi, befizetnek az attrakcióra. Amikor kijiönnek, azt kérdi az egyik a másiktól:
- Na, mit szóltál?
A másik elhúzza a száját:
- Láttam már nagyobb törpét is.

Két férfi sétál a siófoki mólon. Egyikük megbotlik, beleesik a vízbe.
- Segítség! - kiáltja. - Nem tudok úszni!
A másik rosszallóan csóválja a fejét:
- Én sem tudok, mégsem kürtölöm világgá.

Egy férfi áll a siófoko mólón és a vizet fényképezi. Egyszer csak odarohan hozzá egy nő:
- Ott valaki fuldoklik!
A férfi széttárja a karját:
- Sajnálom, asszonyom, épp kifogyott a filmem.
kohlinka, 2017. szeptember 25. hétfő, 14:25
Címkék: villamoson bedugtam, kezem valakinek, lánya kezét, egyik állatszelidítő, oroszlánidmárt tetszenek, vidéki város,
Kommentek
Sok ezer év óta hullámzik
néha-néha... olyankor is egy pillanatra csak.
Háborog a vihar, röpít a hullám...
Voltam koldus, béna, nyomorék, hazám a templomajtó... ő talán királynő volt akkor és garast dobott reszkető kezembe...
Császár is voltam... büszke, nagy, hatalmas... ő talán rőzsét szedett valahol az erdőn, de éppen akkor nem vadásztam ott, mert dolgom volt, más... fontosabb, nagyobb... pedig akkor is csak azért éltem, hogy megkeressem őt.
Most is keresem.
Néha belenézek valakinek a szemébe... aztán tovább megyek. Nem ő volt, ez sem ő volt.
Néha belecsókolok valakinek a piros szájába... aztán idegenül néz össze a szemünk... ezt a vízcseppet sem én kerestem. Valaki más.
Néha összesimulunk, amikor sír a tangó... kilessük egymás szíve dobogását... aztán fáradtan lehull a kezünk. Tovább.
Egymás lelkébe belenézünk... csókos éjjelek virágcsodáival teleszórjuk egymást... aztán búcsút intünk és mosolygunk hozzá... és keresünk,
evavicus, 2018. február 05. hétfő, 14:40
Nincs Cím
megáldjon.
Szebb ajándékot most úgy sem adhatok,
Ezerszer kívánok sok BOLDOG NÉVNAPOT!


Édes anyám, névnapodraNéévnapu
Szivem égő csipkebokra
Egy óhajtást világit:
Élj boldogan sokáig!

Zigány Árpád



Évente csak egyszer,
Lehet ilyen napod.
Én azt kívánom Néked,
Ez legyen mindig boldog.

Szeresd és becsüld meg,
Nagyon ezt a nevet,
Mert tudnod kell, hogy
Valakinek ez sokat jelent.

S te jelentheted neki,
Az egész nagy világot.
Az életében mindent,
De főleg a boldogságot.

Sajnos nem ölelhetlek,
Két szerető karommal.
De ölelésem pótolom,
Ezzel a kis dalommal.

Minden pillanatod a
Jóról, s szépről szóljon.
Repülj a magasban,
Mint a vándor sólyom.

Lépteidet kísérje,
Istennek áldása.
Legyen-e nap,
Szívem vallomása.

Egyet kérek Tőled,
Ezen a
menusgabor, 2018. február 03. szombat, 17:00
Wass Albert - Idézetek
fűben, mint az őzek. Aztán megferedtek a forrás vizében. Locsolták egymást és kacagtak, és az erdő csengett a kacagásuktól és a fák, a mókusok, a madarak, akik látták őket, csodálkoztak, és boldogan kérdezték egymástól: visszatért-e a világ kezdete? A boldog idő?

Wass Albert: A funtineli boszorkány


- Idefigyelj - mondta komoran -, ha egyszer megígérted valakinek, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszel, és nem vagy ott időben, csak két mentséged lehet: meghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy mozdulni se tudsz! Hogy nem haltál meg, azt látom. Nos, mi a betegség, hadd hívjam a doktort?!

Elmondtam neki szorongva ott a sötétben, hogy mi történt. Nagyapám szó nélkül végighallgatott. Mikor aztán kifogytam a szóból, megszólalt. Súlyos, lassú beszéddel.

- Idefigyelj - mondta. - Vannak emberek ezen a földön, akik úgy dobálják ide-oda a szavakat,
menusgabor, 2017. november 10. péntek, 22:15
Illyés Gyula: Szerelem .
köpönyeget,
Beléburkolóztam, szívem melegült fel tőle.

Lent a lombok között csipogott a szegény
Falu, elülő fészekalj, nehéz lehelletét ahogy megéreztem,
Mintha hegedő seb indult volna meg hirtelenül bennem,
Meg kellett állanom - pirosszoknyás bokor karjaiba dűltem -

Itt éltem - szennyes ködben és mocsárban, tudjátok meg jövendő férfiai!
Jöttem a hajlongó nyírfák alatt este, hajamat káromló szél verte szemembe,
Hoztam a szeretet súlyos örökségét, valakinek át kellett hoznia e koron,
Vidéki kocsmák mélyében ültem, szavam tüzesítőbb volt, mint a forró bor.

Néztem az asztalon elaludt kezeket, a búvó szemeket - ó ez a szegénység!
Mintha századok távolságából tekintett volna rám
A vén napszámos megvert pillantása: látod, semmi se változott...
Nahát változik majd! szökkent visszahajtott gallyként bennem a szó - susog a levél s átkozódva ömlik -

Zsellérek fia vagyok én, az vagyok,
marcyt, 2017. október 05. csütörtök, 03:19
MVP | Eposz - Szövetségesek - Nyertünk!
egy egészen másmilyen játékká alakulhatott volna, és azt is írtam nekik hogy boltokban is lehetne árulni a játékot vagy akár Steam-en, immáron nem böngészőalapú játék lett volna belőle, például a Die Stämme 2-ből. Ez végül nem valósulhatott meg, pedig nekem ez az egyik "álmom" volt, fogalmam sincs miért nem valósult meg, pedig még én is szívesen segítettem volna egyes dolgokban, mármint a fejlesztésben. Én elvileg karakterek megtervezésével és megrajzolásával foglalkoztam volna, mert ahhoz vagy van valakinek érzéke és tehetsége vagy nincs, én régebben sokat rajzoltam, bár hivatalos papírom vagy végzettségem nincs róla. Amolyan vázlatokat készítettem volna, amit a programozók ugye 3D-ben csiszoltak volna tovább, poligonok és textúrák formáiban is.

Fél évvel ezelőtt úgy döntöttünk egyes ismerőseimmel hogy inkább webfejlesztéssel fogunk foglalkozni. Mert ugye a hotdog.hu ifjúsági portál megszűnt, egy ahhoz hasonlót szeretnék majd létrehozni, de reklámok nélkül. Annak meg ugye anyagi vonzata van, a
eposz, 2017. augusztus 22. kedd, 08:28
Most, nem tudom mit akarok még
Most, nem tudom mit akarok még
Egy álmot kergetek, már oly rég
Talán minden elmúlt miben hittem
Nincs bennem, mit egykor éreztem
Most a kezemből kiesett minden

Szememből csordul a könnyem
Nehéz nekem a teher, vállamon
Én ezt valakinek, most átadom
Talán még, most itt vagyok Veled
Beleőrül szívem, lelkem mindenem

A régi tűz kialudt már testemben
A gyors pezsgés elmúlt ereimben
A repkedő kis pillangók helyett
Már bús szomorúság kap helyet
Nagyon sok a kimondatlan kérdés

Nincs már oly szép eggyetértés
Sok-sok nagyon a nemfigyelés
Úgy érzem elkap a nagy félelem
Vajon? elhihetem most Neked?
Úgy igazán szeretsz engemet?

/ számomra ismeretlen a szerző /
aranyag, 2017. augusztus 17. csütörtök, 21:02
Bábel
azóta se, és a francia érettségim alatt se használtam sok franciát, de esetleg egy angol-francia keverék nyelvvel, aminek 90%-át magyar alkotná, esetleg beszélgethetnék velük. Hosszabb habozás (a másodperc milliomod része) után úgy döntöttem, hogy inkább szólok a múzeum germán nyelvekre szakosodott baglyának (okostojások okos fele). Én fel, ő le. Így volt időm nyelvi kurzust kezdeni, amíg felért az angolul kommunikálni próbáló két francia. Mint később kiderült a francia hölgy csak el akart dicsekedni valakinek, hogy a 60-as években egy olyan épületben dolgozott, ami szemben volt a művész műtermével vagy raktárhelyiségével, szinkron tolmácsunk sem értette pontosan, viszont kedvesen mosolygott a hölgyre, és kifejezte, hogy mennyire irigyli is ezért őt.
A francia házaspár szép lassan felért az emeletre, bár előbb még hosszasan hallgatták a magyar nyelvű videót a földszinten, de csak eljutottak az utolsó teremig, melynek rossz, időzítőre működő lámpái pont akkor kezdek el villódzni. Gyorsan berohantam, hogy
naplopoleon, 2017. augusztus 09. szerda, 20:06
Képek, videók
szakmai továbbképzés
nenca
2010. augusztus 07. szombat, 22:12
Szakmai ártalom..jpg
jakabgasparne
2010. március 28. vasárnap, 08:40
szakmai értekezletek30.JP
kompetencia
2010. január 29. péntek, 15:06
szakmai értekezletek29.JP
kompetencia
2010. január 29. péntek, 15:06
szakmai értekezletek28.JP
kompetencia
2010. január 29. péntek, 15:06
szakmai értekezletek27.JP
kompetencia
2010. január 29. péntek, 15:06
szakmai értekezletek26.JP
kompetencia
2010. január 29. péntek, 15:06
szakmai értekezletek25.JP
kompetencia
2010. január 29. péntek, 15:06
szakmai értekezletek24.JP
kompetencia
2010. január 29. péntek, 15:05
szakmai értekezletek23.JP
kompetencia
2010. január 29. péntek, 15:05
szakmai értekezletek22.JP
kompetencia
2010. január 29. péntek, 15:05
szakmai értekezletek21.JP
kompetencia
2010. január 29. péntek, 15:05
villamoson
orban47
2016. március 17. csütörtök, 20:34
villamoson.jpg
erzsi01
2011. december 03. szombat, 13:45
a nosztalgia villamoson k
agica2004
2008. június 03. kedd, 16:43
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.