Regisztráció  Belépés
2018. február 18. vasárnap | 7. hét | 49. nap | 02:31 | Bernadett
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
x
Oszip Mandelstam ÖRMÉNYORSZÁG
I.
Hatszárnyú bika e vidéken
a munka, komor csodalény,
s a rózsafejek, teli vérrel,
virulnak a tél elején.
II.
Hafizé kezedben a rózsa,
s dajkálva kölyök-vadakat,
emelted a nyolcszögű, furcsa
paraszt-bika templomokat.
Hol okker uralja a tájat,
rejt távoli sok hegyorom,
itt meg csak a matrica ázott
tájképe vagy asztalomon.

III.
Magadnak színeket oroznál -
mancsával ragadott ki hát
a tolltartóból az oroszlán
jó féltucatnyi ceruzát.
Festékbolt-tűzvészek s halott, vad
gölöncsér-síkok földje vagy,
agyag s kövek közt tűrni tudtad
a szakállas szerdárokat.

Szigonytól, horgonyoktól messzi,
ahol a föld aszott, kihalt,
kivégzésektől részegedni
láthattad helytartóidat.

És véremet nem hozva lázba,
mint gyermekrajz, egyszerűek
asszonyaid, jönnek kitárva
nőoroszlán-szépségüket.

Vészterhes nyelved nékem oly szép,
s szeretem sírlapjaidat,
hol a betűk kovácsfogók és
vaskapcsok a komor szavak.

IV.
Ó, jaj vak vagyok, és a fülem már hallani nem mer,
nincs más színem: a mínium és a rekedt szavu okker.
És csudamód ma a hajnali örmény tájra visz álmom,
megnézném, hogyan élnek a csöpp cinegék Jerevánban,

hogy görnyed meg a pék, a kenyérrel játszva bujócskát,
és hogy rántja a tűzből elő a lepénye korongját...

Ó, Jereván, Jereván! A madár rajzolt, vagy a tájra
gyermekmód szinezett az oroszlán lágy ceruzája?

Ó, Jereván, Jereván! Pörkölt mogyoró ez a város.
Nékem az utcasorok Babilon-csigarajza varázsos.

Mint a mullah koránt, nyálaztam össze az éltem,
fagylalván az időm, nem eresztve ki forrva a vérem.

Ó, Jereván, Jereván, soha többé másra se vágyva,
nékem a fagycsípdeste gerezdjeidet se kináld ma!

V.
Befedve nedves rózsa szádat,
nyolcszögű lépesmézt emelve,
álltál az idők hajnalán, a
világ sarkán, a könnyed nyelve.
És elfordultál szégyenkezve, búval
a keleti, szakállas városoktól,
s most itt heversz, a nyoszolyádra hullva,
s mintázzák rólad a halotti maszkot.

VI.
Kendőbe bugyoláld kezed, s a koronás csipkebokorba,
celluloid tövisei leges-legmélyibe,
merészen, amíg bírod csak, merítsd be!
Olló nélkül lesz miénk a rózsa.
De vigyázz, ne hulljon szerte nyomban -
a rózsa muszlin-potyadéka - salamoni szirma -
serbethez sem való vadóc,
nem ád se olajat, se illatot.
VII.
Kövek földje, harsányan kiáltó -
Örményország, Örményország!
Rekedt ormokat csatába hívó -
Örményország, Örményország!
Ázsia ezüsttrombitái felé szárnyát tárva-bontva -
Örményország, Örményország!
A nap perzsa aranyait bőkezűen adakozza -
Örményország, Örményország!

VIII.
Nem romok - ez körzőkijelölte, vad erdei irtás,
ősi, mesés krisztushit horgonya tönkje a tölgynek,
Oszlopfőn kőrollni - pogány üzlet kirabolva,
gerletojásnyi a szőlőszem, bodorítva a kosszarv,
sas, de bagolyszárnyú, még meg nem rontva Bizánctól.
IX.
Fázik a hóban a rózsa:
a Szevánon három arsin hó...
A hegyi halász kitolta díszes, azúrszínü szánját,
kövér pisztrángok bajuszos pofái
rendőrjáratot tartanak
a meszes tófenéken.
És Jerevánban és Ecsmiadzinban
az órjás hegy a levegőt kiitta,
valami furulyával tán vagy egy
nádsíppal kéne idomítani,
hogy szájában elolvadjon a hó.

Havak, havak, havak a rizspapíron,
a hegy a számhoz úszik,
fázom és boldog vagyok...

X.
Botladozik a paraszti lovacska,
a bíbor grániton csattog patája,
amíg felkapaszkodik a sikosra
csiszolt állami kő talapzatára.
S mögötte sajtos batyukkal sietnek
a kurdok, még lélegzetet se véve,
megbékítették a Sátánt s az Istent,
elosztva mindenük fele-felére...

XI.
E koldus faluban mily fényüzés van, -
hajsuhogás a víz zenéje itt!
Csitt-csitt, ne bánts! A sorsot ki ne hívd!
S a nedves ének labirintusában
oly fülledt, éji cirpelés remeg,
mintha a hableány földmélybe szállna,
hogy ott az órást látogassa meg.

XII.
Nem látlak téged soha többé,
örményországi vaksi égbolt,
s nem nézhetem már hunyorítva
az Ararátod úti sátrát,
s többé nem nyílnak ki előttem
gölöncsér-könyvtáradban a csodás
föld üreges könyvei, amelyekből
az első emberek tanultak.
XIII.
Kék ég s agyag-táj, agyag s kék egek.
Mi kéne még neked? Húzd össze a szemed,
mint türkízgyűrűje felett a vaksi sah,
az agyag könyve és könyvvé lett föld felett,
a drága agyag és a gennyes könyv felett,
mely úgy gyötör, akár a zene és szavak.
Baka István fordítása
nagyuska, 2010. február 22. hétfő, 08:43
Címkék: Oszip Mandelstam ÖRMÉNYORSZÁG, Baka István, matrica ázott, szakállas szerdárokat, föld aszott, komor szavak,
Kommentek
Baka István
Baka István

Zsoltár

Nem kértelek s nem kérnélek ma sem
Oly félszeg voltam véled Istenem
Csak vártam míg aktáid tologattad
Hogy föltekints és észrevégy de nem

A hold már kráterek pecsétnyomával
Úgy teli lett hogy rá se férne több
S te stempliztél tovább én meg feszengtem
Hajbókoló klienseid között

Nem hittem volna hogy külön beadványt
Nyújtok be végül mégis arra kérlek
Bocsásd meg nékem hogy sokat szerettem
S erényemnél többet nyomott a vétek

Egy-két paragrafust megszegtem én a
Tízből alpontokról nem is beszélve
Tudom hogy nem te én magam sodortam
Magam halálos bűnbe és veszélybe

Nem kérek tőled szívesen hiszen
Tudod hogy nem szeretlek Istenem
Hagyj élni akkor tán meg is szeretlek
S hagyj élni engem akkor is ha nem

Egek bürokratája egy pecséttel
Aláírással még megmentenél
Átkoztalak de most megáldanálak
Mint ahogy áld vagy átkoz mind ki él
horvathzsoka, 2017. december 26. kedd, 10:12
Fekete István (1949) Roráte - karácsonyi novella
Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak.
Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak.
Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak. Néhol kis lámpások imbolyognak és mutatják, hova kell lépni. Ámbár hiszen sár van mindenütt.
Az ég még sötét. A tegnap gondja, mintha még aludna, a mai még nem ébredt fel. S a falu csak tiszta önmagát viszi a hajnali misére.
Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs.
A külső mozgás bekúszik a templomba s megnyugszik. Suttog egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is meggyúlik a várakozástól, felkiált az időtlen vágy: ,,Harmatozzatok égi Magasok"

Mise végére egészen bemelegedett a templom, szinte otthonos lett. Legalább is így
katalinkohut, 2017. december 25. hétfő, 05:31
Szép napot mindenkinek!
Fekete István - Roráte

Fekete István fantasztikus novellájával biztatunk mindenkit arra, hogy legalább egyszer térjen be egy hajnali rorátéra, nem fogja megbánni!

Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak. Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak.

Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak. Néhol kis lámpások imbolyognak és mutatják, hova kell lépni. Ámbár hiszen sár van mindenütt. Az ég még sötét. A tegnap gondja, mintha még aludna, a mai még nem ébredt fel. S a falu csak tiszta önmagát viszi a hajnali misére. Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs.

A külső mozgás bekúszik a templomba s megnyugszik. Suttog egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is meggyúlik a
kirscha, 2017. december 23. szombat, 06:36
Baka István: A tengerhez
Baka István:

A tengerhez

Tenger, te szüntelen idegroham
Önmagad kényszerzubbonyában,
Örökké habzó száj - megláttalak,
S mindjárt pofádba köpni vágytam.

Te, rángógörcsök végtelenje, tenger,
Hazámat körbe-körbe rázod -
Te őrjited meg sós gyűlöleteddel,
Hogy eleméssze a világot?

Nyál tengere, amit összefröcsögtek
Kongresszusok küldöttei,
Sirályok őrködnek fölötted:
Iljics dús szemöldökei.

Partodon állva nézem én:
Hullám vonul hullám után dörögve,
Mint november hetedikén
Menetelők a dísztribünt köszöntve.

Ó, szovjet népek tengere, belőled
Vízcseppként párolognék el, de menten
Határőr jön kutyával, s visszazökkent
Álmomból, elkérve a dokumentem.
marcyt, 2017. december 21. csütörtök, 07:09
Petőcz András kapta az idei Tiszatáj-díjat
A szerkesztőség 1992 óta, néhány alkalmat kihagyva, évente választ díjazottat a folyóirathoz kapcsolódó szerzők köréből. Az elismerést a korábbi években elnyerők között szerepel Ágh István, Baka István, Grendel Lajos, Juhász Ferenc, Kiss Anna, Kovács András Ferenc, Sütő András, Tandori Dezső, Térey János és a tavaly kitüntetett Háy János.

Petőcz András különböző műfajú írásaival 1988 óta, szinte folyamatosan jelen van a Tiszatáj hasábjain. Mindemellett 2010-ben a Behatárolt térben című könyvét, 2016-ban pedig A megvénhedt Isten című verskötetét is a Tiszatáj Könyvkiadó gondozásában jelentette meg.
velemenyezd, 2017. december 18. hétfő, 09:41
Petőcz András vehette át a Tiszatáj-díjat
Petőcz András különböző műfajú írásaival 1988 óta, szinte folyamatosan jelen van a Tiszatáj hasábjain, 2010-ben a Behatárolt térben című, zárójelverseket tartalmazó könyvét, 2016-ban pedig A megvénhedt Isten című verskötetét is a Tiszatáj Könyvkiadó gondozásában jelentette meg - közölte a szerkesztőség vasárnap az MTI-vel.

Petőcz András a nyolcvanas évek elején jelentkező írógeneráció tagja. Prózaírói munkásságának markáns teljesítménye a 2016-ban lezárult regénytrilógia (Idegenek, Másnap, Aysa), melyben az általa régóta vizsgált idegen jelenségét körvonalazza.

A Tiszatáj folyóirat szerkesztősége és a Tiszatáj Alapítvány Kuratóriumának elnöke - a Tiszatáj-díj házhoz jön címszóval - személyesen vitte el és adta át a díjat a kitüntetettnek pénteken.

A szerkesztőség 1992 óta - néhány alkalmat kihagyva - évente választ díjazottat a folyóirathoz kapcsolódó szerzők köréből. A korábbi évek díjazottjai között szerepel mások mellett Ágh István, Baka István, Grendel Lajos, Juhász Ferenc, Kiss
velemenyezd, 2017. december 17. vasárnap, 13:21
Bella István: Komor szárnyakon 2. Más nincs
Bella István:

Komor szárnyakon

2. Más nincs

Romváros, nyárrom, romkenyér.
Fénypernye, homályszájak.
Menetel, csupa láb a szél.
A búzát behívják bakának.

Tank-hold. Rozsszuronyok vasa.
Villanó, hideglelős fényben
a sárgadinnye kis hasa.
Remeg a reménytelen reményben.

Jegenyekatedrálisok.
Óngyertyák, szurokének.
Olvadt ólomviasz, csurog
derekukról földig a kéreg.

Más nincs, csak csont, húsrács mögött
sétáló sivatag, vadállat
hamu és homok, tükrözött,
s vállalt szégyen, fényes gyalázat.
marcyt, 2017. december 15. péntek, 06:26
Fekete István - Roráté
Fekete István - Roráté

Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak, és még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, vagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak.
Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak.
Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak, néhol kis lámpások imbolyognak, és mutatják, hova kell lépni, ámbár hiszen sár van mindenütt.
Az ég még sötét, s a nappal ágyát csak hinni lehet a keleti égen, s ez elég. Egyébként nem gondol rá senki, mert a búzák kikeltek már, a krumpli a veremben, s a jószág betelelt.
Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs, a tegnap gondja, mintha aludna, a mai még nem ébredt fel, s a falu csak tiszta önmagát viszi hajnali misére.
A külső mozgás befolyik a templomba, és megnyugszik. Suttog még egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is megnyúlik a
lenke1964, 2017. december 08. péntek, 09:11
Képek, videók
Tatev; Örményország.jpg
farkas1945
2014. szeptember 27. szombat, 12:43
Örményország.jpg
06mohild
2013. november 19. kedd, 05:51
Örményország;a Tatev-i ko
farkas1945
2013. február 09. szombat, 12:05
Örményország.png
mailona
2011. június 14. kedd, 19:49
TN_115%20Ormenyorszag. jpg
dunaparti
2007. augusztus 15. szerda, 23:09
grof_szechenyi_istvan. jpg
lilagondolatok
2018. február 10. szombat, 08:43
istván névv.jpg
zsokica45
2018. február 06. kedd, 17:37
Fekete István - A valóság
sanci81
2018. február 01. csütörtök, 17:05
cider istván citera.jpg
zsokica45
2018. január 30. kedd, 18:39
cider istván citera oktat
zsokica45
2018. január 30. kedd, 18:39
Antalfy István - Örök sze
sanci81
2018. január 18. csütörtök, 15:23
nagy istvánné.jpg
zsokica45
2018. január 06. szombat, 20:16
Bubik István halála
furaila
2018. január 06. szombat, 08:21
Bata István és Hegedüs An
furaila
2018. január 06. szombat, 08:08
istván nap.jpg
zsokica45
2018. január 01. hétfő, 12:12
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.