Regisztráció  Belépés
2018. április 26. csütörtök | 17. hét | 116. nap | 02:15 | Ervin
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Kosztolányi Dezső
Kosztolányi Dezső

Egy kézre vágyom

Jó olvasó, ki ülsz a lámpa mellett,
akárcsak én itt, most rád gondolok,
s akármi vagy, versekkel ünnepellek.
Látom fejed, figyelmes homlokod.

Testvértelen és bánatos a költő
az életek, a szívek alkuján.
És néha ő, a magányos ődöngő
kétségbeesve nyúl egy kéz után.

Most a kezed kell - nincs kéz a világon,
mit így szorítanék, egy kézre vágyom,
az éjen át nyújtsd, légy akárki bár.

Gondolj reám és messze útjainkra,
s mondd, ki lehet, aki e verset írta,
ki az a testvér és neki mi fáj?
horvathzsoka, 2018. április 16. hétfő, 11:13
Címkék: Kosztolányi Dezső, kézre vágyom, lámpa mellett, szívek alkuján, magányos ődöngő, kezed kell,
Kommentek
Kosztolányi Dezső
Kosztolányi Dezső

Egy kézre vágyom

Jó olvasó, ki ülsz a lámpa mellett,
akárcsak én itt, most rád gondolok,
s akármi vagy, versekkel ünnepellek.
Látom fejed, figyelmes homlokod.

Testvértelen és bánatos a költő
az életek, a szívek alkuján.
És néha ő, a magányos ődöngő
kétségbeesve nyúl egy kéz után.

Most a kezed kell - nincs kéz a világon,
mit így szorítanék, egy kézre vágyom,
az éjen át nyújtsd, légy akárki bár.

Gondolj reám és messze útjainkra,
s mondd, ki lehet, aki e verset írta,
ki az a testvér és neki mi fáj?
horvathzsoka, 2018. április 23. hétfő, 12:24
Kosztolányi Dezső - A rokonok.
Kosztolányi Dezső - A rokonok.

A rokonok.
Szelídek és nyugodtak.
Ez székely, az meg lágy és bús magyar.
Dülledt szemekkel hajnalig boroznak,
az egyik régi verseket szaval,
hogy mikor Pesten iskolába járt,
mint tépte a rózsákat és a lányt.
A többi sóhajt, ejh-hajh, megvirrad még,
és megvirrad, a nap fejükre süt,
légypöttyös a tapéta és a falkép,
az abroszon boros, kopasz fejük.


Pontos öregurak, kik messze estek
s most andalognak régi romokon.
Pipáznak, néznek és mozdulni restek.
Én már tudom: ez a szelíd rokon,
az néha jön sötétlő délutánon
a tornácunkra, ozsonna-időn.
Ő a szegény rokon és sírva szánom,
mert idegen portánkra enni jön.
Ez tréfás úr és macskabajsza szúrdos
és tarka, mint egy rút törökbazár.
Csupa illatszer, csat és gyűrü, szurtos,
fülén virzsínia és
chillik, 2018. április 22. vasárnap, 05:17
Kosztolányi Dezső - Én öngyilkos leszek...
Kosztolányi Dezső - Én öngyilkos leszek...

Én öngyilkos leszek...
mondom kesergőn.
Csak nézzen rám valaki görbe szemmel,
úgy felkötöm magam a városerdőn,
vagy revolverrel, mint sok más nagyember.
Akkor aztán sírhatnak miattam,
leragadt szemmel, sárgán, mélyen alszom,
rózsák között, kék fátyolokban arcom,
s ha hívnak is, nem szólok sohatöbbé.


Az ostorom, csigám örökli öcskös,
a bélyegkönyvet valami közömbös,
a kisszínházam a kicsi hugom,
vagy egy parasztfiúcska, mit tudom.
Úgy elmegyek, hogy aztán sose látnak.
Csak kiskabátom kérdi reggel: hol van?
Úgy itt hagyom ezt az egész világot,
amelybe annyit, ah annyit csalódtam.
"Szegény fiú" mondják majd hangtalan,
"egy pici angyal felrepült az égbe",
s egyszerre roppant sajnálom magam,
s én is szepegve suttogom:
chillik, 2018. április 22. vasárnap, 05:16
Kosztolányi Dezső - Szegény anyám csak egy dalt zongorázik.
Kosztolányi Dezső - Szegény anyám csak egy dalt zongorázik.

Szegény anyám csak egy dalt zongorázik.

Egy árva dalt. Azt veregeti folyton,
és megbicsaklik elefántcsont ujja
a fekete-fehér elefántcsonton.
És elfelejti, próbálgatja egyre,
és szállni vágy, mint vérző sas a hegyre,
mert szállni tudna, szállni és röpülni,
de visszahúzza újra ezer emlék.
Ezt zongorázta kisleány-korában,
s mikor apuskával egymást szerették.


Ezt próbálgatta, amikor születtem,
és megtanulta, elfeledte csendben.
Jaj, mennyi vágy van benne, hosszu évek.
Egy szürke dalban egy szent, szürke élet.
Hogy össze nem rogy a szobánk alatta,
hogy össze nem rogy menten, aki hallja.
E dalban az ő ifjusága halt el,
s a semmiségbe hervadt vissza, mint ő.
Kopog-kopog a rossz, vidéki valcer,
és fáj és mély,
chillik, 2018. április 22. vasárnap, 05:15
Kosztolányi Dezső - Anyuska régi képe.
Kosztolányi Dezső - Anyuska régi képe.

Anyuska régi képe.
Jaj, de édes.
Itt oly fiatal még. Tizenhat éves.
Mellén egy nagy elefántcsont kereszt.
De dús, komoly haján, bársonyruháján
titkos jövendők szenvedése rezg.


Keze ölében álmodozva nyugszik
karperecek, gyűrűk súlya alatt,
és könnyen az asztalra könyökölve,
feje előrebillen hallgatag.
Oly idegen így. Olyan ismeretlen.
Tündéri ábrándok menyasszonya.
Csak a szeme nevet rám ismerősen,
két mélabús, merengő viola.
Csak kék szemében ismerek magamra,
mely eljövendő álmoktól homályos
s rettegve a bús végtelenbe réved.

A lelkem már körötte szálldos.
chillik, 2018. április 22. vasárnap, 05:13
Kosztolányi Dezső - Egy téli délben.
Kosztolányi Dezső - Egy téli délben.

Egy téli délben.
Jött a kanyaró.
Piskótát adtak enni s fanyar, ó-
bort inni, és mikor kezem
törültem,
vörös kesztyű volt rajta és
örültem.
A piskótának és a régi bornak
s a kesztyűnek, melyet lassan, vigyázva
viseltem én e túlvilági lázba,
csókokra nyújtva, mint egy kis bibornok.
chillik, 2018. április 22. vasárnap, 05:12
Kosztolányi Dezső - Apámmal utazunk a vonaton.
Kosztolányi Dezső - Apámmal utazunk a vonaton.

Apámmal utazunk a vonaton.
Hideg, sugáros, éji nyugalom.

A szunnyadó csöndesség lomha, mély,
de ébredez, hallucinál az éj.

Fázik az erdő, csontkemény a föld,
a dermedő ég alja sárgazöld.

Itt-ott egy oszlop, éjsötét palánk,
benn a kunyhókba késő lámpaláng.

Egy folt az éjbe, szürkülő, fehér.
Egy ember. Egy hóban rekedt szekér.

Valami zaj, valami halk sirás.
Egy csillag árnya? Vagy valami más?

Fekete, nagy ijesztő szélmalom.
Kék hold cikázik a fehér tavon.
chillik, 2018. április 22. vasárnap, 05:11
Kosztolányi Dezső - Akárcsak egy kormos szénégető,
Kosztolányi Dezső - Akárcsak egy kormos szénégető,

Akárcsak egy kormos szénégető,
fekete az apám és szigorú,
nem csókol meg, sohase nevet ő,
a homlokán titokzatos ború.
Mért nem beszél? Mi szótlanul eszünk,
s ő fölkel és a csillagokba turkál
egy hosszú csővel, a temetőútnál,
de sose mutat csillagot nekünk.
Csak nézem őt. Körötte száz csoda,
korongok, mérgek, kémszerek pora.
Olyan tudós, erős, akár az Isten.
Ha nála aluszom és a homályon
lidérceket idézek, szinte várom,
mikor zörget rablókéz a kilincsen,
hogy összetörje és vadul lelője...


Úgy szeretem s félek vacogva tőle,
és félek, hogy egyszer a fegyverével
ennen koponyáját loccsantja széjjel,
vagy elmegy innen, nem jő sose vissza,
s vérben, halálban omlik el a titka.

Ha elmarad, virrasztva sírok éjjel.

Ilyenkor
chillik, 2018. április 22. vasárnap, 05:10
Képek, videók
Kosztolányi Dezső - Szere
sanci81
2018. február 26. hétfő, 17:36
Kosztolányi Dezső:Szeptem
maria_kadar_148
2017. szeptember 05. kedd, 22:26
Kosztolányi Dezső Vörös
maria_kadar_148
2017. szeptember 05. kedd, 22:23
Kosztolányi Dezsö.jpg
chillik
2016. április 26. kedd, 05:21
Kosztolányi Dezsö 02.jpg
chillik
2016. április 26. kedd, 05:21
Kosztolányi Dezső(1-2).gi
zsu74
2015. december 14. hétfő, 19:33
Kosztolányi Dezső(1).jpg
zsu74
2015. december 14. hétfő, 19:32
Kosztolányi Dezső
lenke1964
2015. április 29. szerda, 13:23
Kosztolanyi Dezső.jpg
eva_gyulai
2015. április 17. péntek, 23:20
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ AZ ALK
erzsikepuskas
2014. október 25. szombat, 09:25
Kosztolányi Dezső.jpg
jozsuzsa
2014. október 15. szerda, 21:43
KOSZTOLÁNYI-EMLÉKDÍJ.j pg
cserhat3
2017. szeptember 11. hétfő, 17:33
Kosztolányi.jpg
chillik
2017. június 14. szerda, 04:52
kosztolányi.png
chillik
2016. május 26. csütörtök, 05:17
Kosztolányi.jpg
gabfe
2015. november 15. vasárnap, 16:35
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.