Regisztráció  Belépés
2018. augusztus 16. csütörtök | 33. hét | 228. nap | 14:19 | Ábrahám
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Elkészült a kihalt emlősöket is összegző első világtérkép
Bár többen próbálták már feltérképezni az állatok elterjedési területét vagy felállítani a családfájukat, a korábbi tanulmányokból mindig kimaradt az állatok egy döntő csoportja: az emberi tevékenység miatt kihalt állatfajoké.

"Ez az első alkalom, hogy kihalt fajokat is bevonunk egy ilyen nagy adatbázisba, mint például a tasmán tigrist vagy a gyapjas mamutot, illetve a létező fajokat érintő, ember okozta területveszteségeket. Ez valóban megváltoztatja az elképzelésünket arról, mi természetes és mi nem az" - mondta Soren Faurby, a svédországi Göteborgi Egyetem biológusa. A témában végzett kutatást a tudósok az Ecology című tudományos magazinban mutatták be - írja a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kutatók gyakran használnak az emlősfajok elterjedési területét összegző térképeket a faji sokszínűség (biodiverzitás) mintázatának felvázolására vagy arra, hogy megjósolják a klímaváltozásnak az állatfajokra kifejtett hatásait. Ezek a térképek azonban nem teljesek, mert nem mutatják az egyes fajok természetes elterjedési területét, csak azt, hogy ma hol találhatóak meg. Sok faj előfordulási területét erőteljesen csökkentette az ember például a túlvadászat vagy a területrombolás miatt.

"Alaszka és Oroszország emblematikus állata, a barna medve természetes élettere egykor egészen Mexikótól Észak-Afrikáig terjedt, mielőtt az ember széles körben vadászni nem kezdte. Ha meg akarjuk jósolni, milyen hatása lehet a felmelegedő klímának ezekre a medvékre, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a természetes élőterületeket sem" - fejtette ki Faurby.

Szintén fontos figyelembe venni a már teljesen kihalt állatokat is.

"Ha a biodiverzitás globális mintázatait tanulmányozzuk, el kell kezdenünk olyan fajokkal is foglalkozni, mint a tasmán tigris, amelyet alig száz év alatt, földtani időben mérve alig egy szempillantás alatt irtottak ki vadászattal - mondta Matt Davis, a dán Aarhusi Egyetem paleontológusa.

A nagy emlősöket, például az oroszlánt és az elefántot manapság Afrikához kapcsoljuk, de az elmúlt 30 millió év nagy részében a nagy emlősök az egész Földön megtalálhatóak voltak. Csak a közelmúltban következett be, hogy az ember a kihalásba kergette ezeket az állatokat.

"Az olyan faj is, mint a gyapjas mamut, melyre prehisztorikus fajként gondolunk, még a gízai nagy piramis építésének idején is élt" - mondta Davis.

A minden kihalt emlőst tartalmazó adatbázis elkészítése nem volt könnyű feladat, a kutatócsoport hónapokat töltött csak azzal, hogy összekapcsolja a létező adatbázisokat és kitöltse a hiányzó adatokkal. Ezután ezeket elhelyezték a régi térképeken és ellenőrizték a múzeumok nyilvántartásait, hogy lássák, hogy vannak-e olyan természetes élőhelyek, amelyek még a modern emberi beavatkozás nélkül létezhetnek.

A kihalt fajoknak az emlősök családfájához és a modern életterületekhez sorolása még nehezebb volt. A kutatók a világ ásatásain talált fosszilis leletekből származó DNS-bizonyítékokat és adatokat kombinálták egy új, erős számítógépes algoritmussal.

A térképet már most az ember okozta biodiverzitás-csökkenés feltérképezésére és meghatározására használjuk. Segíthet annak meghatározásában, hol van lehetőség a világon a helyreállításra - fejtette ki Jens-Christian Svenning, az Aarhusi Egyetem professzora.

Forrás: MTI
velemenyezd, 2018. augusztus 10. péntek, 15:57
Címkék: Soren Faurby, Göteborgi Egyetem, Mexikótól Észak-Afrikáig, Matt Davis, Aarhusi Egyetem, Jens-Christian Svenning,
Kommentek
Az Északi-sarkvidék mutatkozik be a Dán nagykövetség sorozatában
Az Északi-sarkvidék természeti és kulturális örökségébe ad betekintést a Sarkvidékünk jövője című pop-up kiállítás, amelyet november 7-én a Premier Kultcaféban láthat először a közönség. A Grönlandot középpontba állító tárlat olyan témák köré szerveződik, mint a klímaváltozás, a sarkvidéki táj és természet, az identitás és az őslakosság közösségi élete - olvasható a szervezők közleményében.

A hétfői program vendége lesz Gunnar D. Hansson, a Göteborgi Egyetem professzora, aki 2009 nyarán részt vett egy északi-sarki expedíción. A beszélgetést Daniel Dencik Kiruccanás a világ végére (The Expedition to the End of the World) című alkotásának vetítése követi, amely egy idealizált, vad és titokzatos világba vezeti be a nézőt.

November 8. és 13. között a 13. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál külön tematikus blokkot szentel az Északi-sarkvidéknek. A jég hátán címet viselő programban dán, grönlandi, kanadai, német, norvég és orosz dokumentumfilmeket tűznek műsorra. A Thule Tuvalu
velemenyezd, 2016. november 06. vasárnap, 09:31
Nobel-díj - A DNS-javításhoz kapcsolódó kutatásokért hárman kapták a kémiai díjat
sejtek. Azoknál, akiknél hibás ez a rendszer, bőrrák alakul ki napfény hatására.

Paul Modrich a sejtosztódás előtti DNS-replikációkor fellépő károsodások helyreállítására használt mechanizmust, az össze nem illő párok javítását (MMR) demonstrálta. Ez a folyamat nagyjából ezerszeresen csökkenti a hibák jelentkezését a genetikai anyag megduplázódásakor.

A svéd állampolgárságú Tomas Lindahl 1938-ban született Stockholmban. A Karolinska Intézetben szerezte PhD tudományos fokozatát 1967-ben. A Göteborgi Egyetem orvosi és fiziológiai vegytannal foglalkozó professzora volt 1978 és 1982 között. A brit Francis Crick Intézet nyugalmazott csoportvezetője.

Az amerikai állampolgárságú Paul Modrich 1946-ban született. A kaliforniai Stanford Egyetemen szerezte PhD tudományos fokozatát 1973-ban. Jelenleg a marylandi Howard Hughes Medical Institute kutatója és az észak-karolinai Duke Egyetem orvostudományi karának biokémia-professzora.

Az amerikai és török állampolgárságú Aziz Sancar a törökországi
velemenyezd, 2015. október 07. szerda, 13:50
7 fontos ok, hogy miért hallgass több zenét
ellazít bennünket, táncra ösztönöz, nevetést és sírást vált ki belőlünk. Ugyanakkor a zene funkciói nem merülnek ki a szórakoztatásban.

Íme 7 ok, - melyek közül néhányat eddig el sem tudtunk képzelni - ami megmutatja, mennyire fontos a zene, és hogyan képes javítani az életünkön.

1. A zene csökkenti a stresszt

Ha zenét hallgatsz munkába menet, vagy minden délután gitározol, akkor jobb lelki állapotban leszel mint azok, akik ezt nem teszik. Mindezt Marie Helsing, a Göteborgi Egyetem doktora állítja egy tanulmányában, amely feltárja, hogy a napi szinten történő zenehallgatás csökkenti a stresszt. A zene hallgatása közben kialakuló pozitív érzések hatással vannak mind a lelki, mind a fizikai állapotunkra.

Ugyanakkor számos más tanulmány kimutatta, hogy a zene csökkenti a stresszt, és nagyob érzelmi önkifejezést eredményez. A zeneszerzés is szolgálhat egyfajta stressz csökkentőként. Bár a zene bizonyos fajtái néhány embernél elősegítik a pihenést, másokban ugyanaz
lenke1964, 2015. október 02. péntek, 19:53
Göteborgi Könyvvásár - Beszélgetés 1956-ról a rendezvényen
Klas-Göran Karlsson bevezetőjében két meghatározó eseményt emelt ki a 20. századi magyar történelemből: az ország területének kétharmadát elszakító trianoni békeszerződést és 1956-ot. Felidézte, hogy 1956. október 23-án magyar munkások és diákok a lengyel példától is bátorítva az utcára vonultak, hogy jobb életkörülményekért és a politikai rendőrség ellen tüntessenek. Nagy Imre került kormányra, a szovjet csapatok megkezdték a kivonulást, Kádár János azonban elmenekült, és november 4-én a szovjet hadsereg visszatért, vérbe fojtva a forradalmat. Tízezrek menekültek el az országból, Nagy Imrét kivégezték és névtelen sírba helyezték, a megtorlásra épült rendszer pedig 1989-ig tartott - foglalta össze a forradalom történetét a svéd történész.

Oplatka András magyar származású svájci történész, újságíró egykori szemtanúként hangsúlyozta: a magyarok 1956-ban nem kenyérért tüntettek, hanem a napi hazugságok, a pártpropaganda, a szovjet mintára berendezett élet ellen; ebben az ország szinte teljesen
velemenyezd, 2015. szeptember 25. péntek, 12:44
Mérgezővé teheti a kagylót és az osztrigát a klímaváltozás
A Göteborgi Egyetem kutatói szerint időjárási modellek azt jósolják, hogy a tengervíz hőmérséklete jelentősen megemelkedik a következő száz évben, ami óriási zavart okozhat a vízi élőhelyeken. Azokon a területeken, ahol a csapadék mennyisége is növekszik, ott csökkenhet a felszíni vízrétegek sókoncentrációja.

A tudósok szerint a változás drámaian befolyásolhatja az óceánok mikroszkopikus baktérium- és planktonpopulációit, és azoknak az állatoknak a létét is, amelyek a táplálékláncban felettük állnak.

Azt jósolják, a jövőbeli viszonyok kedveznek egyes kórokozó baktériumoknak és méreganyagot, többek közt a halálos kagylótoxint, a PST-t (paralytic shellfish toxin) termelő plantkonfajoknak. Ezek a mérgek felhalmozódhatnak a kagylófélékben, és a tenger gyümölcseit fogyasztó ember egészségét is veszélyeztethetik - tudósított a The Daily Telegraph.

A kutatók azt vizsgálták, hogyan befolyásolhatja a klímaváltozás a délnyugat-indiai zöld kagyló (Perna viridis) életét. A mangalori tengerparton
velemenyezd, 2015. július 06. hétfő, 17:20
A bronzkorban alakult ki az eurázsiai népek mai génkészlete
ismeretek, innovációk - például egy újfajta bronzöntési technika vagy építkezési mód - is gyorsan terjedhettek ebben a közegben. A bronzkori ember elképesztő mennyiségű emléket hagyott maga után a földben, ez a leletgazdagság pedig hatalmas feladat elé állítja a régészeket: közvetlen írásos emlékek híján, kizárólag e leletek alapján felrajzolni az emberi közösségek és az innovációk vándorlásának térképeit. Márpedig e két térkép sokszor igencsak eltér egymástól.

A dán Geogenetikai Központ és a svéd Göteborgi Egyetem vezette nagyszabású projekt keretében 101 eurázsiai, köztük négy magyarországi (Érd, Százhalombatta, Battonya, Szőreg) lelőhely anyagát vizsgálták. A magyar szakemberek olyan leletanyaggal tudtak hozzájárulni a munkához, amely saját fontos kérdéseikre is válaszokat kínál.

A minden eddiginél nagyobb számú ősi DNS-minta vizsgálatával elvégzett archeogenetikai és régészeti kutatás eredményeképpen kiderült, hogy a korábbi, nyugat felé irányuló népességáramlást követően egy keleti irányú
velemenyezd, 2015. június 15. hétfő, 18:12
Hallgass zenét! Gyógyít!
bennünket, táncra ösztönöz, nevetést és sírást vált ki belőlünk. Ugyanakkor a zene funkciói nem merülnek ki a szórakoztatásban.

Íme 7 ok, - melyek közül néhányat eddig el sem tudtunk képzelni - ami megmutatja, mennyire fontos a zene, és hogyan képes javítani az életünkön.

1. A zene csökkenti a stresszt

Ha zenét hallgatsz munkába menet, vagy minden délután gitározol, akkor jobb lelki állapotban leszel mint azok, akik ezt nem teszik. Mindezt Marie Helsing, a Göteborgi Egyetem doktora állítja egytanulmányában, amely feltárja, hogy a napi szinten történő zenehallgatás csökkenti a stresszt. A zene hallgatása közben kialakuló pozitív érzések hatással vannak mind a lelki, mind a fizikai állapotunkra.

Ugyanakkor számos más tanulmány kimutatta, hogy a zene csökkenti a stresszt, és nagyob érzelmi önkifejezést eredményez. A zeneszerzés is szolgálhat egyfajta stressz csökkentőként. Bár a zene bizonyos fajtái néhány embernél elősegítik a pihenést, másokban ugyanaz a
taltos1, 2015. április 16. csütörtök, 23:01
Képek, videók
FaUR8Q45455401.jpg
edesanya
2009. április 15. szerda, 21:00
FaUR8Q454554-01.jpg
brozsika
2009. január 18. vasárnap, 00:32
A göteborgi operaház
zlako
2009. május 17. vasárnap, 18:19
Svéd-Göteborgi állatpark.
huncutka69
2007. április 30. hétfő, 13:32
Mexikói gyalogos hal
sanci81
2016. december 26. hétfő, 15:48
híd-Mexiko.jpg
agica2004
2016. november 30. szerda, 18:53
ház-mexiko.jpg
agica2004
2016. szeptember 22. csütörtök, 18:02
Mexikói piramis
szicu
2016. június 12. vasárnap, 23:52
Mexikói margaréta.jpg
pacsakute
2016. május 31. kedd, 17:48
Mexikó.jpg
pacsakute
2016. április 05. kedd, 20:17
Új-Mexikó déli részén
sanci81
2015. október 15. csütörtök, 16:13
mexikoi_0.jpg
erika333
2015. szeptember 10. csütörtök, 20:01
Sumidero kanyon Mexikó.jp
pacsakute
2015. június 17. szerda, 05:30
Mexikói narancsvirág.jpg
pacsakute
2015. április 20. hétfő, 23:23
mexiko-5.jpg
borigit
2015. február 25. szerda, 12:39
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.