| Arról, hogy sokat kell sétálni |
 |
Márai Sándor
Arról, hogy sokat kell sétálni
Természetesen mindig egyedül kell sétálni, legalább egy, de inkább másfél, s ha lehet, két órán át napjában. A séta az élet legemberibb életütemét fejezi ki. Aki sétál, nem akar eljutni sehová, mert ha célzattal és úticéllal ered útnak, már nem sétál, csak közlekedik. A sétáló útközben, minden pillanatban, megérkezett a séta céljához, mely soha nem egy ház, vagy fatörzs, vagy szép kilátás, csak éppen ez a levegős és közvetlen érintkezés a világgal. Egy ember, aki lassan elvegyül a tájjal, része lesz egy erdőnek, vagy mezőnek, ütemesen átadja magát a természet nagy díszletei között az örök valóságnak, az időtlen világi térnek, minden pillanatban úgy érzi, hazatért séta közben. A séta teljes magány. Egy szobában könyvek és tárgyak vannak körülötted, melyek életed feladataira és kötelességeire figyelmeztetnek, a munkára, vagy a hivatásra. Aki sétál, megszabadult munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi elemeknek. Gondold |
| evavicus, 2018. április 18. szerda, 14:15 |
|
| |
| Tudtátok hogy ma van a költészet napja ? |
 |
pusztítókat, nagy közös áldozására egész Kelet és a cigányság emberré nemesítése céljából. Egyedül Illyés Gyula írta le, hogy ő nem akart írással foglalkozni, kiválasztották, állandóan írnia kellett elektromos felülről jövő nógatójával. Ezek állandó világapokalipszist hajtanak végre minden egykori történelmével a világnak, amit könyörtelenül általában kislányok áldozásával végre is hajtanak a Hunnia börtönnel és vasnépével a Rákóczi térnek.
Volt kivétel köztük, ilyen volt Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, akiket tönkre is tettek, Petőfivel együtt.
Wass Albert a nemeseivel vaskort képviselt, romániai vaskorát jelentette Vas megyével együtt az apokalipszisnek. Ők egymás káoszától menekültek, mert cigányokkal lakásokban mészároltak a narancs vasnépei a jelenlegi világ művészeinek. Hiába írja a legszebb verseket, vagy zenét valaki, ha éppen áldoz valakit, ahogyan teszik ezt többezer éve a világok átrendezése mellett folyamatosan megállás nélkül,mindig kezdve elölről. Most földet ért a |
| katalinkohut, 2018. április 16. hétfő, 22:55 |
|
| |
| A tapintatról és a gyöngédségről |
|
Márai Sándor
A tapintatról és a gyöngédségről
Mert van valami, ami több és értékesebb, mint a tudás, az értelem, igen, becsesebb, mint a jóság. Van egyfajta tapintat, ami az emberi teljesítmény felsőfoka Az a fajta gyöngédség, mely láthatatlan, színtelen és íztelen, s mégis nélkülözhetetlen, mint fertőzéses, járványos vidéken a forralt víz, mely nélkül szomjan pusztul, vagy beteg lesz az ember. Az a tapintat és gyöngédség mely, mint valami csodálatos zenei hallás örökké figyelmeztet egy embert mi sok és mi kevés az emberi dolgokban, mit szabad és mi túlzás, mi fáj a másiknak, és mi olyan "jó", hogy ellenségünk lesz ha megajándékozzuk vele és nem tudja meghálálni? Ez a tapintat, mely nem csak a megfelelő szavakat és hangsúlyt ismeri, hanem a hallgatás gyöngédségét is. Vannak ritka emberek, akik tudják ezt. Akik a jóságot, mely mindig önzés is, pártolták és nemesítették, s nem okoznak soha fájdalmat barátságukkal, vagy rokonszenvükkel, nem terhesek közeledésükkel, nem mondanak |
| evavicus, 2018. április 15. vasárnap, 13:20 |
|
| |
| Az igazság kimondása |
 |
"Mert mikor az igazat, a legegyszerűbb igazságot kimondod, tudnod kell, hogy rögtön lángok gyulladnak fel körülötted: a szenvedély, a számonkérés, a sértettség láng özöne. Aki az igazat mondja, tűztengeren halad át, s helyesen teszi, ha egyfajta azbeszt ruhába öltözik, máskülönben tüstént elperzselik a lángok,és az azbeszt ruha soha nem lehet más, mint a közönyös kérlelhetetlen nyugalom, a parancs és szolgálat nyugalma.
Nem tehetsz mást, így kell cselekedned akkor is ha elégetnek."
/ Márai Sándor / |
| lilagondolatok, 2018. április 15. vasárnap, 12:02 |
|
| |
| Vers |
 |
Márai Sándor: Halotti beszéd
Látjátok, feleim, szem' tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ...
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt
A ,, pillangó ", a ,, gyöngy ", a ,, szív "- már nem az, ami volt
Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt
És megértették, ahogy a dajkaéneket
A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg
Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké
A gyereknek T o l d i - t olvasod és azt feleli, o k é
A pap már spanyolul morogja koporsónk felett:
,, A halál gyötrelmei körülvettek engemet "
Az ohioi bányában megbicsaklik kezed
A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet
A tyrrheni tenger zúgni kezd s |
| kirscha, 2018. április 13. péntek, 14:11 |
|
| |
| Márai Sándor |
 |
Márai Sándor
Olyan világ jön
Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús lesz, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van......
A szépség inzultus lesz.
A tehetség provokáció
És a jellem merénylet!...
Mert most ők jönnek...
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.
És leöntik vitriollal a szépet.
Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.
Szíven döfik azt,akinek jelleme van. |
| horvathzsoka, 2018. április 13. péntek, 12:34 |
|
| |
| Márai Sándor: AJÁNDÉK |
 |
Márai Sándor: Ajándék
És mégis, ma is, így is,
örökké mennyit ad az élet!
Csendesen adja, két kézzel,
a reggelt és a délutánt,
az alkonyt és a csillagokat,
a fák fülledt illatát,
a folyó zöld hullámát,
egy emberi szempár visszfényét,
a magányt és a lármát!
Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,
minden napszakban,
minden pillanatban!
Ajándék ez,
csodálatos ajándék.
A földig hajolok,
úgy köszönöm meg.
1900. 04. 11. - 118 éve született Márai Sándor író, költő, újságíró.
Festmény: Vladimir Volegov |
| ronix, 2018. április 11. szerda, 20:29 |
|
| |
| Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek /részl/ |
|
"Az ember végül mindig egész életével felel a fontosabb kérdésekre. Nem számít, mit mond közben, milyen szavakkal és érvekkel védekezik. A végén, mindennek a végén élete tényeivel válaszol a kérdésre, melyet a világ olyan makacson intézett hozzá. Ezek a kérdések így hangzanak: ki vagy?... Mit akartál igazán?... Mit tudtál igazán?... Mihez voltál hűséges és hűtlen?... Mihez vagy kihez voltál bátor vagy gyáva?... Ezek a kérdések. S az ember felel, ahogy tud, őszintén vagy hazugon; de ez nem nagyon fontos. Ami fontos, hogy a végén egész életével felel."
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek |
| ronix, 2018. április 11. szerda, 20:26 |
|
| |
|
|
|
|
xMagazin
; "Márai Sándor.jpg kép")
; "Márai Sándor.png kép")
; "Négy évszak.jpg kép")
; "négy évszak.jpg kép")
