Regisztráció  Belépés
2018. július 21. szombat | 29. hét | 202. nap | 11:49 | Dániel, Daniella
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Vers
Halk suhogás

Csendes, langyos eső suttog az ablakon,
lengő ághegyeken penget a cinke már,
túlról hótalanul néz le a hosszu hát
s jég nem zajlik a Kis-Dunán.

Hívj, hívj, halk suhogás. Vártalak, indulok.
Kedves permeteged mossa meg arcomat.
Hetvenhét tavaszom lelke lebeg körül,
hogyha hűsödet érzem.

Nemcsak réti gyepek sejtik, amit hozol,
s ázottan neszelő tágszemű szarvasok:
vén szívvel magam is értem a suttogást:
- Szép tavaszt hozok. Ember, élj!

Áprily Lajos

kirscha, 2018. január 12. péntek, 19:03
Címkék: Áprily Lajos, ághegyeken, permeteged, hótalanul, szarvasok, hetvenhét,
Kommentek
Keresztény vers- Engedelmesség
Engedelmesség
(Részlet)
A Mórijja hegyén
megállt a felemelt kés
Ábrahám kezében...
Milyen az én engedelmességem?
Azonnali?
Tudom mindig az Úr hangját
meghallani?
S tenni rögtön, mit Isten kiált:
,,Ne öld meg Ábrahám
az ígéret fiát!"
Nekem is szól:
néha halkan, szelíden,
olyan jó hallgatni,
hogy mit mond az Isten!
De amikor kiált,
hallom-e?
Az Ő szava elnyomja-e bennem
a világ zaját?
Tudok-e azonnal engedelmes-
kedni?
Mert csak egy pillanat,
egy szempillantásnyi idő,
és az Úr eljő!
Lázár Istvánné
katalin_53, 2018. július 17. kedd, 06:47
Vers
LEJTETTED A NAPOT
Tóth Árpád



Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap sütött,
S lehunyt szemhéjaimon
Rózsaszínnel átütött.

Fáradt arcom szeliden
Tüzesítette a fény,
S szemlehunyva a szokott
Utazásra vártam én,

Arra, mikor - halk hajó
Titokzatos tengeren -
Fekvőszékem útrakél,
S lázam sodrán ring velem


Felelőtlen, gyönyörű
Fantázia-tájakig,
Ahol romló életem
Némely bús álma lakik:

Mindaz, ami sohse lesz,
Mindaz, ami sohse volt -
Így indultam ma is el,
Húnyt szemekkel, mint a holt,

Álmodozni: életet.
És úgy hajlott rám a nap,
Mintha pilláimra a
Rózsaszínű parazsat

Az a szent fény ejtené,
Mit még ott látott a szem
Isten-atyja kebelén,
S melyre szomjas szüntelen.

És egyszerre úgy esett,
Telin, forrón, hirtelen
Rád gondoltam s arra, hogy
Messze vagy, és jaj nekem.

És
kirscha, 2018. július 13. péntek, 21:11
Tóth Árpád - JÓ ÉJSZAKÁT!
Tóth Árpád - JÓ ÉJSZAKÁT!

Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhűl a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.

Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rimek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényüzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későnkelő.

Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom
vorosrozsa66, 2018. július 13. péntek, 19:30
Azt kérded
Erdős Olga
Azt kérded

(válasz egy szárnysuhogásra)

Azt kérded, mit jelent nekem az éjszaka?
Megsúgom: az igéző telehold maga!
Önfeledt szerető halkuló szava;
Megpihent vágyak szunnyadó tava.

Azt kérded, mit jelent a nappal nekem?
Hogy vakító fénysugár játszik velem!
Ajkamon nyárízű szamóca terem;
És törődés vezérli simító kezem.

Azt kérded, mit jelent nekem az élet?
Néhány így-úgy megtapasztalt évet!
Egy emlékkel teli túlzsúfolt képet;
És színeket: pirosat, sárgát, kéket.

Azt kérded, mit jelent a fekete nekem?
A tinta színe, ha versem papírra vetem!
A fehér párjaként: választott nevem;
Gyönyörtől kitágult éjbogár szemem.

Azt kérded ők nekem mit jelentenek?
Válaszként született gyarló rímeket!
Éjbe fúlt nappalt, a feketén fehéret;
Örökkévaló
eckerkata, 2018. július 12. csütörtök, 21:18
Keresztény vers- Lépések énekelnek
Lépések énekelnek

Mint sebes zápor sűrű cseppje
kopog korán a kövezetre
a dolgosoknak, szorgosoknak,
nagy életharcon harcosoknak
szomorú lépte... és az álmos,
szürkéllő óriás, a város
érezve, hogy új napra ébredt,
a sürgölődő hangya-népet
ott jársz, s a különös zenére,
szapora léptek ütemére
figyel a lelked, annyi titkot
és annyi dalt ejthet el itt-ott.
Én a léptek zajába hulltan
hosszan hallgattam, megtanultam:
kettőt dobognak, dübörögnek
a földnek, égnek, kőnek, rögnek.
Akárhová is sietnének,
kettő a dal, kettő az ének.

,,Kell, kell, kell" - lükteti az egyik.
És százezerszer újrakezdik.
,,Kell, kell, kell..." ez csak, sohse hajt mást.
Kell, kell... visszafojtott sóhajtás.
Kell! Nagy parancs, kérlelhetetlen.
Kell - menni végtelen menetben.
Kell - tenni áhítva az estét,
amit diktál a kötelesség.
Kell... és minden nap.
katalin_53, 2018. július 12. csütörtök, 06:39
Vers
Káli László:

Tudod, Kedves

Tudod, Kedves, az éjszaka nem attól szép,
hogy kigyúlnak a fények, és mégis a sötét
telepszik meg halkan a fák sűrű lombjain,
utcák kövén, letűnt hű szerelmek romjain.
Hanem hogy előtte még sugárzó vérvörösbe
öltözik az ég, s a Napot magába ölelve,
mint szerető a kedvesét, a Föld nyugodni tér.
Előtte lángcsókkal elköszön, s milliónyi fehér
csillaglámpást varázsol az égbolt köpenyére.
Tudod, Kedves, nem attól lesz szép az élet,
hogy: mi volt. Hanem, hogy ami jön, hogyan
éled. Az idő-vonat úgyis gyorsan elrohan.
kirscha, 2018. július 06. péntek, 21:28
Tabi Gergely: Nyolcadik pecsét
Tabi Gergely
Nyolcadik pecsét

Gyászruhába öltözött az ég,
Morajló gyermekével taszítva
Feledésbe az ezüst Holdat.
Ahogy fakó lován vágtatva
Érkezett a városba, sápadt,
Hallgatag, komor lovag.

Mögötte köd sziszeg,
Oltva parazsat és életet,
Duzzad, táncol s nevet.
Ahogy fakó lován vágtatva
Holt közönnyel táplálja
Hallgatag, komor lovag.

Ám túl sustorgó ködön,
Túl sötétség páncélján,
Pengő, érces, durva
Dallam száll az éjen át.
És fakó lován vágtatva
Követi szirén hangját
Hallgatag, komor lovag.

Ülő alak, dallam ura,
Fényes csillag, kelő hajnal,
Könnye sója arcát mossa,
Ahogy fakó lovát száron fogva
Éhes köddel burkolva áll
Hallgatag, komor lovag.

Hajnalcsillag, dallam ura!
Fényes csillag, Atyám fia!
Könnyed árja utam állja.
S fakó lovát táncoltatva
Éhes ködtől marcangolva áll
Hallgatag, komor lovag.

Hajnalcsillag,
sanci81, 2018. július 05. csütörtök, 17:56
Ne fogja átkom...
Fövényi Sándor
Ne fogja átkom...

E vers legyen
valahogy más.
Nem kellenek rímek,
legyen halk suttogás.

Ne íródjanak
óriás szavak.
Legyen lágy rianás,
olvadó patak.

E vers legyen
néma mint a virág.
Lehunyt szem írja,
ne értse világ.

Érintse azt,
ki megölte álmom.
A telet hozót
ám ne fogja átkom.

E vers legyen
csak gondolat, mely többé nem gyötör.
Jöjj hát új tavasz.
Jöjj hát új gyönyör.
katrin56, 2018. július 05. csütörtök, 11:58
Képek, videók
Kicsiny vers.jpg
katalin_53
2018. július 21. szombat, 10:00
verses sarlós.jpg
maroka
2018. július 01. vasárnap, 23:28
DorosneEvatolfbon5vers hez
charlotteani
2018. július 01. vasárnap, 14:10
SZKT-arcképcsarnok-ver sen
agica2004
2018. június 30. szombat, 19:52
boldog gyerek verses0624.
maroka
2018. június 24. vasárnap, 22:44
A versek mindig temetök 0
chillik
2018. június 19. kedd, 06:50
szűz mária szíve verses.j
maroka
2018. június 08. péntek, 22:46
vers_jézus szentséges szí
maroka
2018. június 08. péntek, 17:50
vers_jézus szent szíve_2.
maroka
2018. június 08. péntek, 17:45
vers_jézus szent szíve.jp
maroka
2018. június 08. péntek, 17:43
áprily lajos vadlúd volta
liliana01
2017. november 17. péntek, 15:36
Áprily Lajos.jpg
katalin_53
2017. október 24. kedd, 21:56
Áprily Lajos
maria_kadar_148
2017. október 24. kedd, 21:41
Áprily Lajos: Ragyogó her
maria_kadar_148
2017. október 22. vasárnap, 22:45
Áprily Lajos:Gesztenyelom
maria_kadar_148
2017. október 12. csütörtök, 22:31
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.