Regisztráció  Belépés
2018. május 27. vasárnap | 21. hét | 147. nap | 23:48 | Hella
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Jeles napok és népi megfigyelések
Jeles napok és népi megfigyelések

JANUÁR



1.- Újév napja

A hónap első napja, latin néven Calendae Januarie, kiskarácsony napja, az újesztendő kezdete. Tele van babonával, mágikus vagy analógiás jellegű szokásokkal. Vidékünkön ez a koledálás ideje, a koledáló pogácsának sütésének ideje, a jóslások napja, az emberek és a gyümölcsfák felköszöntésének napja (a felköszöntött gyümölcsfa majd bő terméssel hálálja meg, hogy nem feledkeztek meg róla), a disznócsülökkel főzött bableves, a füstölt orjával, kolbásszal készült szárma, a töltött káposzta napja, a főtt ,,disznófül" evésének napja.

2.- Makár napja ~ Jézus neve napja

A Muravidéken azt tapasztalták, hogy ha ezen a napon hideg van, éjfélkor megszólalnak az állatok, hallani és érteni is lehet őket.

6.- Boldizsár napja ~ Vízkereszt vagy háromkirályok napja

Zentán a Kukucska nevű Tisza-parti városrészben, melynek lakói igen hagyományőrzők voltak szociális helyzetük miatt is, hallottuk, hogy vízkeresztkor szentelt vízzel megszentelik az udvart, az ólat, lakást, hogy megvédjék az ott élőket, embert, állatot a rossztól, a gonosztól. A családtagok még isznak is a szentelt vízből. A többit pedig elteszik, mert gyógyítóerőt tulajdonítanak neki ők is, mint mások is. Ekkor bontják le a karácsonyi asztalt is. A karácsonyi búzának a felét a kútba dobják, másik felét pedig a jószágok kapják, mert ennek is gyógyereje van.

13.- Veronika napja

Topolyán és általában mindenütt azt tartják az évtizedes tapasztalatok alapján, hogy ez az év leghidegebb napja.

17.- Antal ~ Téli Szent Antal napja

Remete Szent Antal régebben a beteg emberek, állatok nagy tiszteletben álló védőszentje volt. Ismertetője a disznó. Ezért gúnyolódik rajta Szkhárosi Horvát András: ,,Az kinek elvész disznaja, malacca, az pásztorságot Szent Antalnak adja.'



18.- Piroska napja

Szerémségben Dobrodol nevű községben és másutt is Vajdaság szerte járja: ,,Piroska napján, ha fagy, negyven napig el se hagy." Piroska napja tehát negyvenes időjósló nap.

20.- Fábián és Sebestyén napja

A palicsi, ludasi, bácsszőlősi idős személyek úgy tapasztalták meg, úgy hallották az ,,ősök"-től, hogy ez az első tavaszt ébresztő nap. Ha kimész a szőlőbe, és szemügyre veszed a fákat, látod, hogy már mézgásodni kezdenek, megindul bennük a nedvkeringés, ,,kezdik szilni a nedved".



21.- Ágnes napja

Ágnes napja varázslónap. Topolyán, ha kivezetik az istállóból a lovat e napon, összeszedik a patájából kihulló trágyadarabokat, a tyúkok fészkébe teszik, hogy sokat tojjanak, majd később elkotoljanak, és jó kotlók legyenek.

22.- Vince (= győzedelmes ) napja

Vince Baranyában a karancsiak szerint a bor védőszentje. Napja termésjósló nap.

Bálint Sándor említi, hogy Vincét ,,ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Nevének a vinum = borszóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak jósolni".



25.- Pál fordulása ~ Jóra forduló Pál ~ Pálfordulás.

Balázs Mátyás oromhegyi pásztor szerint e nap neve Jóraforduló Pál vagy Pálforduló, mert ez a tél közepe, most fordul az idő jobbra.

FEBRUÁR

2.- Gyertyaszentelő boldogasszony

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a lupercaliát. A Plútótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak a gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztén egyház azután gyertyaszentelő ünneppé szelídítette az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség-, szerencsevarázsló eszközzé vált.

3.- Balázs napja

Balázs napja egészség-, termésvarázslás, gonoszűzés, madárűzés, időjárásjóslás és nem utolsó sorban a gyermekek balázsjárásának napja.

5.- Ágota napja

E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a háziférgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.

6.- Dorottya napja

Ez is időjárásjósló-nap. Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.

10.- Skolasztka napja

Skolasztika vagy középkori alakjában Kolos napja termőnap. Általános szokás, hogy ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat. A most szedett és gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.

12.- Eulália napja

Szlavóniában a földművesek az évszázados tapasztalatok szerint úgy vélik, sőt biztosak benne, hogy az ekkor vetett mag jó termést hoz. Éppen ezért - ajánlják - igyekezzék is mindenki kihasználni az alkalmat.

14.- Bálint napja

A földművesháztartásokban mindenfele megindul a tavasz tevékenység, mert mint Topolyán hallottuk, Bálint napján megszólalnak a verebek, jelzik a tavasz közeledtét. Feketicsen is beszélnek a veréblakodalomról, ami már jó időt jelent. Meg is indul mindenfele a tavaszi munka a gyümölcsösökben: metszik a fákat, a szőlőt, gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Feketicsen azonban a további hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: ,,csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani.

15.- Fausztinus napja

A doroszlóiak mesélik, hogy már nekifognak a gyümölcsfák nyeséséhez, rendezkednek a szőlőskertben, gyümölcsösben, mert jó termést várnak a korai nyeséstől, munkától.
16.- Julianna napja

Általános az a vélemény, hogy már jön a jobb idő. Ezt úgy fogalmazták meg: ,,Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." A tavaszt váró emberek Juliannától várják a tél szorításának megengedését, a szebb, a jobb időt, a természet ébredését.

19.- Zsuzsanna napja

Egy kishegyesi adatszolgáltató szerint ,,Zsuzsanna pisálja el a havat, friss füvet hoz, s megszólaltatja a pacsirtát." - azaz már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok is úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad

22.- Üszögös Péter napja

A név keletkezését Csefkó Gyula próbálta megfejteni. Az egyházi használatban lévő Pétörnek ü székössége = Péter székfoglalása, püspökké választása szószerkezetből vált a népnyelvben Üszögös Szent Péter - értelmesebbé téve a prédikációk során hallott szószerkezetet. A Winkler- kódexben (1506) szerepel először Üszögös Szent Péter.

28.- Román napja

E nap estélyén Székelykevén egyesek tüzet raknak az utcán, és átugrálják, hogy egészségesek legyenek, legyen végre szép idő. Mint Daradics Zsuzsa néni mondta, a tűzzel melegítették a márciust, a tavaszt, hogy ne legyen hideg. A tűzrakók, ugrálók nem csak férfiak, hanem fiatal menyecskék is.

MÁRCIUS

1.- Albin napja

Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk.

4.- Kázmér napja

Kázmér napját környékünkön patkányűző napként tartják számon.

Baranyában úgy vélekednek, hogy most kell tenni róla, hogy a patkányok kitakarodjanak az istállóból, esetleg a házból, ha már oda is befészkelték magukat.

7.- Tamás napja

E nap egy a ,,közönséges" napok közül. Semmiféle különösebb szokás, cselekmény nem kapcsolódik hozzá. Mindenki teszi az időhöz alkalmazkodó és szükséges dolgát. Csak egy-két szólás maradt fenn Tamással kapcsolatban: ,,Tamás, aki jobb ember, mint három más!" Vagyis jobb, mint szeptember, november, december, azaz a három ember nevű hónap időjárása. ,,Ami másé, nem Tamásé." Ez azt jelenti: ,,Ami tiéd, vedd el, a másét kerüld el.

9.- Franciska napja

Franciska napja időjósló nap. Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.

10.- 40 vértanú napja

Időjárásmutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ,,ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.

12.- Gergely napja

Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap a Juliánus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség volt - olvashatjuk Bálint Sándorral.

17.- Gertrúd napja ~ Guzsalyütő nap

Szlavóniában általában guzsalyütő napnak tartják március 17-ét. Ez azt jelenti, hogy az asszonyoknak is be kell fejezniük a téli munkának számító szövést, fonást. Fel kell készülniük a rájuk váró tavaszi munkára, hiszen már jön a jó vetőidő, vele a vetés és más egyéb kerti munka.

18.- Sándor napja

Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalt Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: ,,Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát - fűzik hozzá a Muravidéken.) Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.

19.- József napja

József a meleghozók társaságába tartozik. A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. A marhákat is kihajtják a Muravidéken a legelőre, de a rendszeres kihajtás, legeltetés csak később kezdődik. A gólyákat is ezen a napon várják vissza.

21.- Benedek napja

Most van a tavaszi napéjegyenlőség, a tavasz hivatalos kezdete. ,,Sándor, József, Benedek jünnek a jó melegek." ,,Benedek zsákszámra hoz meleget." ,,Benedek zsákba hozza a meleget." Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor mondja, hogy a pásztorok csúfondárosan átköltik a rigmust. A bolondos napokra emlékezve ezt mondják: ,,Benedek zsákba hozza a hideget." A pásztorok a szeles, hideg időre is azt szokták mondani: ,,De Benedekes idő van.

22.- Laetáre napja ~ Beáta, Izolda napja

A nők számára guzsalyütő nap. Most már végképp fel kell hagyniuk a fonással, szövéssel, itt vannak a tavaszi munkák a nyakukon. Nem szabad téli munkára fecsérelni az időt. A kerti, a kinti munka fontosabb, sürgősebb, minél hamarabb hozzá kell fogni.



24.- Gábor napja

Vetni kell a káposztát és a káposztaféléket - mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.

25.- Gyümölcsoltó boldogasszony ~ Gyümölcsoltó ~ fecskehajtó boldogasszony napja

Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor a pásztorok tapasztalatait összefoglalva mondja a következőket: ,,Gyümölcsoltó indítja meg a mezőt a növekedésre. Gyümölcsoltó előtt, ha vasharapóval húzzák is kifelé a füvet, akkor se gyün ki a fődbül. De ha elmúlt gyümölcsoltó, akkor, még ha kalapáccsal verik vissza, akkor is eljön. A fecskék is megérkeznek." A hal is felveti már magát a vízben - tapasztalják Palics, Ludas halászai.

ÁPRILIS

1.- Hugó napja

A naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották. Vidáman, mókázással, bolondozással ünnepelték a természet megújulását, újjáéledését. Mióta a naptárreformmal január 1. Lett az évkezdés ideje, április elvesztette évkezdés funkcióját, csak ,,komolytalan újév", bolond nap lett.

6.- Vilmos napja

Termésjósló nap révén figyeljék az időjárást. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő - vélik Szerémségben az öregek.

12.- Száznap ~ Gyula napja

Az év századik napja. Mivel féregűző nap, Bácskában, Baranyában a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból. Az emberek, a lovak megfürdenek, a teheneket leöntik, lemossák.

14.- Tibor napja

Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz - vélik a Muravidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.

24.- Szent György napja

Ez a nap a marha első kihajtásának, kiverésének, a legeltetés elkezdésének napja, a pásztor, a kanász, a juhász munkába állásának napja. Harasztin pl. A pusztai kocsisok ezen a napon kötöttek szerződést a gazdákkal. Ilyenkor álltak össze a halászbokrok is Kopácson.



28.- Vitális napja

Egyszerű rámutató negyvenes nap. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható.

Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon.

30.- Széna Kata napja

Katalin széna jelzője a siennai név magyar népetimológiás változata, tehát Siennai Katalin napja. Időjósló és termésjósló nap is.

MÁJUS

Május 1.

Már régóta közös kirándulások, majálisok, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, a magukkal vitt ételt, italt fogyasztva. Később egész sokadalommá szélesedett a majális. Volt ott zsákbanfutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny, ének és tánc, katonazene. Temesvári Pelbárt erre a szokásra is utal: ,,... ma van május elseje, és ezen a napon a világ fiai ősidőktől fogva árnyas erdők és ligetek kellemességeivel, madarak énekével gyönyörködtetik magokat."

2.-Zsigmond napja

Vojlovica gazdasszonyai sokévi tapasztalataik szerint ezen a napon vetik az uborkát, mert biztos, hogy jó termést hoz. De vigyázni kell a vetéskor, nem szabad beszélgetni, mert csak hellyel-közzel fog kikelni a mag. Ha kapták a magot valakitől, nem köszönték meg, mert nem kel ki.

4.-Flórián napja

Flórián a tűzoltók és más tűzzel dolgozók védője. A Muravidéken, Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt begyújtana, megmossa a kezét, a vizet pedig szétpermetezi, hogy a tűz, amely ezen a napon különösen haragos, ,,erüt ne vehessen", ne okozzon veszedelmet. A tűzgyújtást azonban nem lehet korán végezni, csak délelőtt tíz óra után kerülhet rá sor, mint ahogy mondják, ,,hogy a házbu ki ne siessen" - azaz fel ne gyújtsa a házat.

5.-Gotthárd napja

Csak a muravidéki háziasszonyok tartják számon e napot. Azt tanácsolják, hogy ezen a napon uborkát kel vetni, noha sok helyen nagyszombat napját tartják legalkalmasabb uborkavető napnak. Arra is kell vigyázni, mondják, hogy ne mezítláb vessünk, mert bolhás lesz a növény.

6.-Babevő János napja

Minden gazdasszony tudja, hogy a hüvelyeseket, a lencsét, borsót, babot el kell vetni, mert talán már nem fagy ki. A bánáti háziasszonyok szerint János napja kiváló alkalom a babvetésre.

12.-Pongrác napja

A három fagyos nap, a három -ác végű fagyosszent Pongrác, Szervác, Bonifác napja közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordulhat, sőt fagy is jelentkezhet, ami ,,leszüreteli a szőlőt", tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek, füstöltek a gyümölcsösökben, veteményes kertekben.

13.-Szervác napja

Szervác napja a fagyosszentek második napja. Szervác viselkedése nem különbözik Bonifácétól. Baranyában hallani a következőt: ,,Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz."

14.-Bonifác napja

A három -áccal végződő nevű fagyosszent harmadikának, Bonifácnak napja. Sok gondot okoz a termelőknek másik két ,,kollégájával". A három fagyosszent idején Zentán és környékén három napig nem szabad kapálni, mert nem terem a szőlő.

21.-Konstantin napja

Doroszlón azt tartják, hogy még ezen a napon lehet palántázni, tököt vetni, bundivát is - sütni való tököt, mint Doroszlón nevezik -, hogy télen süthessenek. Doroszlón az asszonyok hét éves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

25.-Orbán ~ Urbány napja

Még Orbán is fagyosszent. ,,Söpri a termést a faggyal" - mondják Topolyán. Baranyában úgy vélik, vigyázni kell, mert Orbán lecsípi a kukoricát. A Muravidéken hallani: ,,Míg Orbán a kemence hátán ül, addig nem hagyjuk el a nadrágot" - mert még rossz időt hozhat.

28.-Emil napja

A Muravidéken ettől a naptól kezdve nem szabad kendert vetni, pedig a kenderre mindig és minden földművesháztartásban nagy szükség volt. Nemcsak vásznat szőttek belőle, a vászonból pedig ruhaneműt, asztalneműt és mást készítettek, hanem gyógyírként is szolgált embernek, állatnak. Doroszlón pl. Kendermagot etettek a gilisztás gyerekkel, lóval. A kendermagtól elment a giliszta. A lónál igen hatásosnak bizonyult, ha a kendermagot rozsdával keverték.

31.-Petronella napja

Ha Petronella derűs napra ébred, jó kendertermés lesz, volt az általános muravidéki megfigyelés. A háziasszonyok a mák virágzását is figyelemmel kísérték, mert ha bőven virágzik a mák, szalonna lesz bőven, de zsír is a főzéshez. A szalonnát sebek gyógyítására is fel lehet majd használni. De nemcsak gyógyít, hanem az időjárást is mutatja a szalonna. Ha csöpög, mindenki tudja, hamar megjön az eső.

JÚNIUS

8.- Medárd napja

Medárd az utolsó fagyosszent. Napjához Európa szerte időjárási megfigyelések, regulák fűződnek. Ha tiszta az idő Medárdkor, akkor kellemes, szép, jó nyárra lehet számítani. A népi rigmus így szól: ,,Medárd napján, ha esik, 40 napig mindig esik."

10.-Retkes Margit ~ Legyes Margit napja

Retkes melléknevet Margit a Muravidéken kapta. A gazdasszonyok ugyanis azt tanácsolják, ha esik az eső Margitkor, legjobb lesz retket vetni, mert alkalmas rá az időjárás.

14.- Éliás napja

Már hajnalban lehet következtetni a beálló időváltozásra, mondják Borús Rózsa topolyai adatszolgáltatói. Ha a kelő napot szürke felhő övezi, biztosan megérkezik a neve napját ünneplő Éliás. Különben Éliás olyan buta, azt sem tudja, mikor van a neve napja. De mikor rájön, akkor úgy örül, hogy összehajtja az eget a földdel, akkora lármát csap. Éliás zajos, viharos öröme ellen a régi topolyai öregek szentelt gyertya gyújtásával védekeztek.

15.-Vida~Vid~Vitus napja

Vitus a vitustánc, nyavalyatörés, őrjöngés, hisztéria, kígyócsípés, kutyaharapás esetében segít.

Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok - a muravidékiek szerint - e napon kijönnek a folyó partjára és várják a változást.

A Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha szent Vid -napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatják már régóta.

Vitus napján rendszerint viharos, zivataros idő járta, Topolyán ilyenkor gyertyát gyújtottak.

18.-Úrnapja

Székelykevén e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A ganglábra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön ,,a nagy idő," három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya tüzében elégetik. A virágok füstölnek a tűzben. Közben az Úrangyalát imádkozzák. Remélik, hogy elkerüli őket a zivatar.

24.-Szent Iván ~ Búzavágó Szent János napja

A szegedi kirajzású falvakban e napot Búzavágó Szent János napjának szokták emlegetni. A nyári napfordulat napja ez, melyet ősidőktől fogva Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek. A tüzet háromszor kellett átugrani, hogy a tűz tisztító ereje átjárja az illetőt. Ez a szent Iván vigíliáján, estéjén Európa-szerte gyakorolt kultikus-játékos célú tűzgyújtás és a tűz átugrása a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő, szerelemvarázsló erejébe vetett archaikus hitel alapult. A nyári napfordulatot ünneplik vele.



27.-László napja

László időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja:

,,Jól figyeld meg László napját,

Jó előre megjósolja az idő járását."

29.-Péter-Pál napja

Péter-Pál napja az ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka. A Muravidéken megkezdik aratni a rozsot. Szabadka, Kispiac, Bánát, Muravidék, Szlavónia, Szerémség, Baranya népének tapasztalata szerint erre a napra már megszakad a búza gyökere, szőkül, zsendül, pár hét múlva lehet aratni. Topolyán ilyenkor kimentek a gazdák a határba, megnézték a búzát, egy-két kaszasuhintást végeztek. Ez a nap ugyanis tilos nap, és dologtiltó.

AUGUSZTUS

1.-Vasas Szent Péter napja

A vasas népi eredetű jelzőt Péter az Érdy - és Winkler-kódexben szereplő Szent Péter vasaszakadatja, azaz börtönből való szabadulása jelentésű szókapcsolatból kapta.

4.-Domonkos napja

Domonkos napjáról csak azt tudjuk, hogy a bánátiak szerint ellentétes téli időmutató nap, azaz más lesz a téli időjárás, mint a Domonkos -napi.

10.-Lőrinc napja

Lőrinc napja a népi hiedelem szerint az utolsó fürdőnap, mert már hideg a víz. A kígyó is már elbújik. Ha nem bújik el, akkor el akar pusztulni, a kerékvágásba fekszik, hogy ott lelje halálát, hiszik a muravidéki Göntérházán. Ezek a hiedelmek azonban a szeptember ötödikei Lőrinc-naphoz fűződő hiedelmek, naptári félreértés eredményei. Mint rámutatónap a félreértés következményeképpen mutatja meg az őszi időjárást.

15.- Nagyboldogasszony ~ nagyasszony napja



Tiltónap is ez a nap. A Muravidéken tartózkodnak a sütéstől, a kemencében való tüzeléstől, mert a tűz lángja kitör a kemencéből és körülnyaldossa a konyha falát. Nagybodolyán azt ajánlják, nagyasszonykor ne mossunk kezet, lábat, mert nyomorultak maradunk.

18.-Ilona napja

Asszonyi dologtiltó nap. A Muravidéken, Göntérházán nem szabad kenyeret sütni, mert aki süt kenyeret, az számítson rá, hogy a kiscsibéi eldöglenek. A Bácskában kotlóültetésre, kenyérsütésre üres nap ez, azaz nem szabad kotlót ültetni, csirkét keltetni, kenyeret sütni, kemencét befűteni, mert megbetegszenek, elhullanak a csirkék.

20.-István napja

Általános megfigyelés szerint a nyári István negyvenes nap. Ez azt jelenti, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon.

Termésjósló nap is. Ha jó az idő Istvánkor, akkor bőséges gyümölcstermésre készüljünk, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk.

24.-Bertalan napja

Bertalan napját sokan őszkezdő napnak, a kánikulát végző napnak tartják. Több jelére is felfigyelhet az ember a természetben. A gólyák hosszú útra készülnek, a halak már nem nőnek, csak híznak, az elpusztulni akaró kígyó nem bújik be a földbe, mint a többi, hanem a kerékvágásba húzódik, hogy eltapossák. A szőlőkben elszaporodnak a seregélyek, meg kell tehát kezdeni a seregélyek üldözését. Kerepelnek, zajt ütnek, mert különben oda a termés, kicsipkedik a szemet a hívatlan vendégek.

SZEPTEMBER

A római naptár szerint szeptember hónap neve a 'hetedik' szóból ered. Cesare Ripa ikonológus szerint a hónapot egy repülő, nevető ifjú személyesíti meg, bíborruhában, fején köleskoszorúval. Jobbjában mérleggel, a hónap jelével, baljában a szőlővel és más gyümölccsel teli bőségszaru.

A szeptemberrel kezdődik meg az ősz, így általában elfogadott az a megállapítás, hogy ,,szeptember szép ember, november csúf ember, december rossz ember". Ha hűvös az idő, azt szokták mondani: ,,Megnézi szeptember, miért dolgoztunk a nyáron". Egyébként a hagyomány szerint a karácsonyig tartó időjárást is megmutatja szeptember a saját időjárásáról.

1.-Egyed napja

A Tizennégy Segítőszent egyike. Főleg a bűnösök szószólójaként, a szoptató anyák védőszentjeként, szórványosan a jószág patrónusaként tisztelték. A középkori egyházban köménymagot szenteltek az ő nevében a jószág betegsége, megrontása ellen.

Ünnepe naptári helye miatt is többfelé őszkezdő napnak számít. Egyes erdélyi református magyar szórványokban a múlt században ezen a napon, a jószágoltalmazó Egyed ünnepén álltak szolgálatba a fő pásztorok. Ettől kezdve hat hétig ,,nem vettek tisztát magukra", és minden pénteket megböjtöltek.

E naptól kezdve nem szabad a szőlőskertben szekérrel járni, sem abroncsos edényt hordani. Virradat előtt a gazda meztelenül körüljárja a szőlőjét, négy sarkán összeköti a gallyakat, hogy ezzel elzárja a gonosz elől.

A palóc hagyományok szerint a búza vetését ezen a napon kell elkezdeni, és ez volt régen a disznók ,,hízóba fogásának" napja is.

Ehhez a naphoz is kapcsolódnak időjárásjósló mondások: például ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz is, gyenge lesz a tél és bő lesz a kukoricatermés. Ha viszont szép az idő, az ősz is kellemes, a bor jó ízű, ízletes, ,,itatós" lesz.

Ehhez a naphoz kapcsolódó, többfelé ismert tréfás találóskérdés: mikor van a túróscsusza nevenapja? Egyed napján.

4.-Rozália napja

Rozália a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakja, az egykorú járványos betegségek kiemelkedő hazai védőszentje.

Életéről keveset tudunk, csak annyit, hogy egy barlangba visszavonultan élt, és itt is halt meg. A földre feküdt, bal karját tette vánkosul a feje alá, jobbjával pedig a feszületet tartotta. Legtöbbször így ábrázolják.

Szűz Szent Rozália himnusza még a múlt század kolerajárványainak idején is egyike legkedveltebb, ponyván is számtalanszor megjelenő régebbi ájtatosságainknak.

,,Idvez légy Szent Rosalia,

Pestis ellen orvosság,

Szűzességnek szép rósája,

Egész élted tisztaság..."

Rozália, népies alakváltozataiban Rozi, Rúzsa, Rozáli, még a közelmúltban is egyike volt a legkedvesebb paraszti nőneveknek. A kultusz virágjában ezzel iparkodtak Rozália segítségét megnyerni, hogy nevének viselőjét oltalmazza meg a bajtól, a járványos betegségektől.

5.-Lőrinc napj

Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belehugyozik a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.

Lőrinc fordulónap is: az őszies hangulat, az őszi időjárás már előreveti árnyékát. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk.

8.-Kisasszony, illetve Kisboldogasszony napja

Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számontartott ünnepünk. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek a kódexirodalmunkba is bekerültek. Kultusza a barokk időkben káprázatos gazdagságban bontakozott ki. A középkori templomok egy részének eredetileg Mária-titulusa lehetett, a barokk időkben aztán a Kisasszony-búcsúnapot választották hozzá.

Egy középkori eredetű legenda szerint Kisasszony hajnalán angyalok zengenek a mennyekben. E régi hiedelemnek jellegzetes népi hajtásai is vannak. Tápén a jámbor hagyománynak hódolva még napjainkban is sok asszony megy ki Kisasszony hajnalán a Tisza partjára napköltét várni ¾ írja Bálint Sándor. Azt mondják, akinek ,,érdeme van rá", az a fölkelő napban megláthatja Máriát, sugarai rózsát szórnak. Kisasszony napjára a jámborabb asszonynép másfelé is virrasztással készül.

Ősi pogány őszkezdő nap. A fecskék is összesereglettek, hogy melegebb égtájak felé repüljenek, ezért nevezik ezt a napot ,,fecskehajtó Kisasszonynak". Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak, különösen a fonás tilos.

Megkezdődik a termények betakarítása. Leverik a diót is, de a vetésre is kell gondolni, hogy ,,Szent Mihálko má fődbe kerüjjön a mag". Az időjárást is figyelik a gazdák, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre. A Balaton vidékén és Göcsejben volt szokás az, hogy a vetőmagot Kisasszony napjára virradó éjszaka, illetve kora hajnalban kiteszik a harmatra, hogy az Úristen szentelése fogja meg. Napkeltekor már be is viszik. Az a hiedelem, hogy az ilyen búza nem üszkösödik meg, és bőven terem.

Ez a nap volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje is.

12.-Mária nevenapja

Számos templom, kápolna helyezte magát Mária nevének oltalmába, ezért egyes vidékeken a búcsú napja. Ez jó alkalom volt a vendégségre, amikor messziről is eljöttek a családtagok egymást meglátogatni, nagy volt a sütés-főzés. Megjelentek a vásárosok is, úgyhogy a búcsú igazi népünnepély volt.

A Mária keresztnév igen kedvelt volt a parasztság körében, és máig gyakran előfordul. A kultusz azonban német, illetve németes jellegét máig megőrizte.

Kunsziget öregjei szerint, ha ezen a napon szép az idő, akkor a vénasszonyok nyara hosszú és derűs lesz.

15.-Hétfájdalmú Szűzanya napja

Ezen a napon emlékezik meg az egyház Mária felmagasztosult anyai fájdalmáról. A kultusz felvirágoztatása körül különösen a koldulórendek buzgólkodtak.

Költészetünk legrégibb és legszebb középkori emléke az Ómagyar Mária-siralom, amely már a XIII. században tanúskodik Mária még napjainkban sem lankadó tiszteletéről. Az irodalomban egyébként is gyakori motívum a szenvedő Szűzanya képe:

,,Állt az anya keservében

Sírva a kereszt tövében,

Melyen függött szent Fia,

Kinek megtört s jajjal-tellett

Lelkét kemény kardnak kellett

Kínzón általjárnia..." (Jacopo da Todi: Stabat Mater)

A Pieta mint az isteni és emberi szenvedés megfoghatatlan szimbóluma, a középkor végének alighanem legegyetemesebb áhítatforrása lett. A pápai búcsúkiváltságok feltétele lett, hogy a Krisztus kínszenvedéséről és Mária keserűségéről szóló imádságokat a Pieta előtt kell végezni. Ez eleinte a feszületet is jelenthette, de legáltalánosabban és később kizárólag a Mária ölében nyugvó halott Krisztust. Szokás a Fájdalmas Szüzet halott Fia nélkül, pusztán hét tőrrel vagy karddal átvert szívvel is ábrázolni.

Sajátos egri szőlőműves terminus: ,,fájdalmasra szed", vagyis már a fájdalmas búcsúra megszüretel. A szőlőszedést befejező szüreti mulatságot hazánk minden szőlőtermő vidékén megtartották. A táncmulatság helyét, az épületet, a sátrat, lugast szőlőfürtökkel díszítették fel, s aki lopott a szőlőből, annak büntetést kellett fizetnie. Ott, ahol ilyen közös szüreti mulatságot nem tartottak, a szüret befejezését ünnepi vacsorával ünnepelték, amelynek elengedhetetlen része a mai napig is a birkapaprikás.

18.-Péter napja

A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig ,,40 napig olyan időt várj, mint Péterkor". Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.

21.-Máté napja

Apostol és evangélista. Vámszedő volt, mielőtt Jézushoz csatlakozott volna. Ábrázolásain ifjú alak áll mellette, mert evangéliumát Jézus nemzetségfájának elmondásával kezdi. Olykor könyvet, alabárdot adnak a kezébe. Több Vámos elnevezésű falu választotta patrónusának a vámon ülő Mátét.

A búzavetés számontartott időszak, és maga a búzahét vidékenként változik. Így a bánáti népi hagyomány szerint a búzát legjobb Máté hetében elvetni, Mohácson ekkor meg is szenteltetik. Máshol pedig épp azt mondják, hogy Máté napja nem alkalmas a vetésre, mert polyvás lesz a gabona. A vetés régebben szinte országszerte karácsonyi abroszból vagy háziszövésű sütőabroszból történt, ugyanabból, amelynek vásznából az aratógatya is készült.

A régi szegedi öregek vetés előtt imádkoztak. A vetőmagra keresztet vetettek: Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek nevibe elvetöm, szaporodj! Göcsejben az első szántás első fordulóján a gazda az ekeszarvára akasztotta az olvasóját és imádkozott. Vetésnél pedig századunk elején a magvető megmosta a lábát és tiszta fehérneműt vett magára. Nyelve alá három búzaszemet tett, és egészen a vetés elvégzéséig ott is tartotta. Ha szóltak hozzá vagy köszöntek neki, nem válaszolt. Mint mondták, azért, hogy a madarak nyelve leragadjon, és ne kapjanak rá a vetésre.

A bánáti katolikus bolgároknál a vetőmagot szenteltvízzel hintették meg. Hitük szerint a hétnek azon a napján jó vetni, amelyen az ember Péter és Pál ünnepe után először látja meg a Fiastyúkot.

22.-Móric napja

Móric római katonatiszt volt, aki 300 táján társaival a Rajna-vidéken szenvedett vértanúhalált. Ez magyarázza, hogy Móric sokfelé a katonák, fegyverkovácsok, késesek védőszentje lett.

Egyetemes középkori népszerűségét nevéből képzett számtalan családnevünk is bizonyítja: Móricz, Maricz, Mórocz, Móra. Keresztnévként is sűrűn előfordul.

25.-Gellért napja

Gellért (megh. 1046.) Csanád első püspöke volt. Bencés szerzetesként hazánkba, Szent István udvarába jut, itt a király tanácsadója, Imre herceg nevelője lesz. Később a bakonybéli remeteségbe vonul vissza, de közben a király őt emeli a csanádi püspöki székbe. Szent István halála után, a vallási és trónviszályok idején Gellért a lázadók kezére kerül, ők ölik meg, letaszítva a Duna melletti ¾ és később az ő nevét viselő ¾ magas hegyről. Holttestét Csanádra vitték, egyik ereklyéje a szegedi Fogadalmi Templomban látható.

Szent Gellért hegye a hazai mondavilágban a boszorkányok gyülekezőhelye. Egy budai szőlőmunkás mondta a múlt század végén, hogy még most is vannak boszorkányok a hegy belsejében.

Topolyán az ördöggel szövetségre akarók éjszakája Gellért éjszakája. Aki el akarja sajátítani a boszorkánytudományt, az ezen az éjszakán éjfélkor menjen a keresztútra, vigyen magával krétát, húzzon vele maga köré kört, hogy védve legyen. A körből tárgyalhat azután az ördöggel, akit arról ismer fel, hogy tüzes nyelve van, a szeme világít, iszonyatosan fekete és kénkőszagú, büdös. Ha megkapta a ,,tudományt", a boszorkányságot, akkor öregasszony képében vagy fejetlen ló, óriási bakmacska, parázsló szemű vörös kutya, anyadisznó, és még ki tudja, minek a képében nem, kísérthet, okozhat kárt, bajt a másik embernek.

26.-Vencel napja

A csehek királya, nemzeti szentje (megh. 929.), tisztelete hazánkban sem volt ismeretlen. Legendája szerint a misebort maga szüretelte és préselte, nem csoda tehát, hogy hazánkban is több helyen a szőlőhegyek védőszentje lett. Névnapja is a szüreti hetekre esik.

29.-Mihály napja

Főangyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Az egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg, ha a pogányság ellen a hitért küzdenek. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra. Ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Mihály tehát az Utolsó Ítélet arkangyala. Hol a világítélő Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal és mérleggel jelenik meg a középkori templomaink kapubejárata fölött, vagy bent a diadalíveken

Torockó népe szakrális szemlélete szerint a halál és temetés Szent Mihály gondviselésében inkább menyegző, mint fekete gyász. A halottnak ősi szegedi hiedelem szerint Szent Mihály a vőfélye, ő kéri ki és viszi a menyasszonyt, az emberi lelket az örök menyegzőre, Urának örömébe. Az ő oltalmára bízzák, amikor a Szent Mihály lova néven emlegetett ravatalra téve, utolsó útján a sírhoz kísérik. Tápai szólás szerint aki meghalt, azt mögrúgta a Szent Mihály lova. Az eszköz és kifejezés egyébként országszerte ismeretes.





A természetben, az időjárásban is változás áll be, Szent Mihály napja az ősi napéjegyenlőség tájára esik, mintegy ott áll a tél kapujában. ,,Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár." Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Szamosháton pedig azt modják, hogy aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot. A juhászok úgy tartották, ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe. Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Úgy is mondják, hogy ,,Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet". A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.





A nap a gazdasági évnek is nevezetes őszi fordulója. Valamikor eddig legelt a Szent György napkor kieresztett marha a pusztán. Dunántúlon ez a nap a gulyások jelentős ünnepe volt. A pásztorok Csíkban ekkor térnek vissza a havasokról, és télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágot. A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat, kapják meg a bérüket, és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegődnek a régi gazdához, vagy új gazda után néznek. A szegődtetés, a ,,váltakozás" napja Szent Mihály napja. A cselédek ekkor változtatnak helyet, ekkor költözködnek. Erről a cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg is:

Mikor a szógát fogadják,

Öcsémuramnak szólítják,

De amikor már megkapták,

Csak főtt krumplival táplálják.

Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok, amelyeket a nagyobb városokban tartottak. A távolabbi helyekről, akkor még lovaskocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjjártók, a szűrszabók stb. Sok árus mondókával csalogatta a vevőket:

Asszonyok, asszonyok

gatyamadzag, pöndölmadzag,

vékony madzag, vastag madzag,

széles madzag, keskeny madzag,

fehér madzag, sárga madzag,

Nem dicsérem, jól megmérem,

Tessék kérni!

De nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék, amire szükségük van. Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek.

Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. Az apátfalvi öregek szerint a legény Szent Mihály napján vitte el a lánynak a jegykendőt, ha még Katalin napja előtt meg akartak esküdni. Ez az időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.

E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

NOVEMBER

1.-Mindszentek ~ Mindenszentek napja

E nap estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki. Mindenszentek napján Zentán a család minden tagja meggyújt egy-egy gyertyát. Akié a leghamarabb ég el, az hal meg elsőnek.

2.-Halottak napja

Székelykevén, halottak napjára virradó éjjel, ha valaki álmában eszik a halott családtaggal, hogy az ne váljon hazajáró lélekké, valamilyen ételt átvisznek a szomszédba.

11.-Márton napja

Régen Márton nap a gazdasági élet fontol őszi zárónapja volt. Baranyában, pl. Akkor hajtották be a Gulyát legelőre.

19.-Erzsébet napja

Erzsébet a tél és a karácsony rámutatónapja: ,,Szent Erzsébet napja tél erejét szabja." Mindenütt azt tartják, ha esik Erzsébetkor, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól. A gazdák azt mondják, amilyen Erzsébet, olyan lesz decemberben karácsonykor. Erzsébetkor rendszerint leesik az első hó. ,,Erzsébet megrázza a pendelyét", havazik. Most már mindenféleképpen be kell fejezni az őszi búza vetését.

22.-Cecília napja

Bálint Sándor említi, hogy ,,Versecen, a várhegyen élt Szent Cecília, a város oltalmazója. Gondoskodik a szőlősgazdákról. Ott lebeg a levegőben, és fonalat húz Verse körül, hogy semmi baj ne érje. Ezért a várost a járvány, tűzvész, háború mindig megkímélte."

25.-Katalin napja

Mindenütt azt tartják, ha Katalin kopog, karácsony locsog. Zentagunarason ezt így fogalmazzák meg: ,,Ha Katalin locsogós, karácsony ropogós." Katalin rámutatónap, megmutatja január időjárását.

30.-András napja

András a téli évnegyed kezdőnapja. Mint ilyen, a férjjósló, párjósló cselekmények egyik fontos napja. Egész nap böjtöltek.

DECEMBER

1.-Elza napja

December első napjával megkezdődik a hó végi ünnepekre való előkészület. Többek között befogják a karácsonyi pulykát is hízni.

Az időjárást illetően negyvenes nap. Mindenütt azt tartják, ha e napon fúj a szél, akkor 40 napig szeles lesz az idő.

3.- Ferenc, Disznóölő Szent Ferenc, Disznóölő Ferenc napja

Gombos, Doroszló dunántúli községekből származott lakosai emlegetik Ferenc napját Disznóölő jelzővel. Régen ugyanis azt tartották a Dunántúlon, hogy e nap kiváló alkalom a disznók levágására, feldolgozására, már elég hideg van, van ideje és lehetősége a húsnak, hogy kifagyjon.

4.- Borbála napja

Borbála napjának több funkciója van. Termésjósló nap. A Borbála-ág kivirágoztatása Doroszlón, Becsén és másutt is termésjósló mód, de sok helyen már elvesztette ezt a szerepét. Egyszerűen csak azért fordulnak a Borbála-ágak kivirágoztatásához, hogy karácsonyra virág legyen a házban, ha nincs másféle virág, mely színt, vidámságot visz a téli napok szürkeségébe.

6.- Miklós napja ~ Mikulás napja

Miklós a gyermekek barátja, meg is ajándékozza őket. Amikor a századfordulón a Mikulás még világos nappal járta a falut, a szigorú botos Mikulás előcsalta a kuckóba bújt gyereket, kifaggatta tud e imádkozni. Járt a vessző, ha bebizonyosodott, hogy nem tud, még az anyja is kikapott.

8.- Mária napja ~ Földtiltó boldogasszony napja

A muravidéki Radomasban ,,Füödtítu Buódogasszon" - Földtiltó Boldogasszony napján nem szabad szántani. Nem is igen lehet már a rossz idő miatt. Baranyában sem tartják ajánlatosnak ettől a naptól kezdve a földek szántását és bevetését.

12.- Luca előtti nap ~ Gabriella napja

A Muravidéken előrehozták a Luca-napi szokások közül a tyúkokkal végzendő varázscselekményt. A gazdasszony kora reggel egy piszkafával megpiszkálta, leverte az üllőn gubbasztó tyúkokat. Azt tartották ugyanis, ha leverik a tyúkokat az üllőről, akkor korán elkotlanak.

13.- Luca napja

Luca nevében a latin lux = fényesség, világosságjelentésű szó rejtőzik. Ebből következett, hogy a középkorban a szemfájósak védőszentje lett, s mint ilyet, Dante is tisztelte.

14.- Nicasius napja

Szlavóniában azt javasolják, hogy hajnalban ,,kopaszon" azaz meztelenül kerüljék meg az asszonyok, és egy vesszővel hajtsák a ,,cakrakat", patkányokat, ezt mondván: ,,Ára menyetök, amerreharangoznák, túl a Tiszán, túl a Dunán!



21.- Tamás ~ Disznóölő Tamás napja

A Muravidéken valamikor régen azt hitték, hogy aki ezen a napon egyszer disznót öl, annak azután minden évben le kell vágnia valamit, mert különben Tamás öl, elpusztul valamelyik állat.

24.- Ádám, Éva napja

A téli napfordulóhoz kapcsolódó, évkezdő ünnepkör jelentős naptári ünnep, Luca után a legjelentősebb, legnagyobb ünnep a karácsony. A népi ünneplésben pogány, egyházi, népi, félnépi, más népektől átvett vagy kalendáriumi szokások, dramatikus játékok ötvöződtek.

25.- Karácsony napja

Karácsony ideje a régi rómaiaknál a Dies natalis Solis invicti - a legyőzhetetlen Nap újjászületésének napja, a téli napfordulat nagy vigassággal, hagyományos ételekkel, ajándékozással, dióra játszással ünnepelt napja a Saturnaliák idején. (Saturnus a földművelés ó-itáliai istenségek közül a legkiválóbb.) Ez a nap sokáig évkezdő volt.

26.- István napja

István napja- és termésvarázsló nap. A bánátiak szerint, ha szép idő van, jó termés lesz. Ha zúzmarásak a fák, de később kisüt a nap, akkor sok makk terem a jövő esztendőben - tapasztalták régen a disznókat az erdőben makkoltatók a Muravidéken.

27.- János napja

János napját karácsony harmadik napjaként tartották számon. Törökkanizsán a legény vitte ki a szemete az udvarra. Amelyik irányból hall legelőször hangokat, arról fog nősülni.

28.- Ince napja, Gáspár ~ Aprószentek napja ~ Regelő hétfő

Aprószentek napja a római Sigillariák, a gyermekek megörvendeztetésének napja, amikor is általános ajándékozás volt szokásban. A gyermekeket buktákkal ajándékozták meg. Bolondoztak, tréfálkoztak, öregek, fiatalok vesszővel csapkodták egymást, egészséget, termékenységet osztottak egymásnak.

31.- Szilveszter napja

A rómaiak december 27-én megtartott Saturnalia ünnepének hatására az év búcsúztatására még most is szilveszter éjszakája a legvidámabb éjszaka. Régen is elbúcsúztatták az óeszendőt, s közben számos praktikával, varázslattal igyekeztek kifürkészni a jövendőt. Különösen az eladó lányok voltak kíváncsiak sorsukra, arra, hogy férjhez mennek-e, vagy továbbra is pártában kénytelenek tölteni napjaikat.
klementinagidro, 2015. április 07. kedd, 20:36
Címkék: Calendae Januarie, Téli Szent Antal, Remete Szent Antal, Szkhárosi Horvát András, Szent Antalnak, Szerémségben Dobrodol,
Kommentek
Az antarktiszi vizekben élő fókák segítik a jégtakaró olvadásának kutatását
A Kelet-angliai Egyetem és a St. Andrews Egyetem kutatócsoportja 2014-ban hét déli elefántfókát és hét Weddel-fókát látott el olyan műszerekkel, amelyek műholdakon keresztül juttatják el a begyűjtött adatokat a szakembereknek az Amundsen-tenger mély vizeiből.



Az antarktiszi tél kilenc hónapja alatt a fókák több mint tízezer merüléséből 150 ezer négyzetkilométernyi területen gyűjtöttek adatokat és küldték a jeleket egészen a vedlési időszak kezdetéig, amikor elvesztették a műszereket - adta hírül a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A műszerek mérték a víz hőmérsékletét és sótartalmát, amikor a fókák a térségben élelem után kutatva mind mélyebbre merültek le.

"Jóval több információt szereztünk a fókák által, mint az összes korábbi, hajók segítségével a térségben végzett kutatással" - mondta Helen Mallett, a Geophysical Research Letters című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány vezetőszerzője.

Az adatok értékeléséből kiderült, hogy télen nemcsak vastagabbak a
velemenyezd, 2018. május 16. szerda, 14:31
Paulo Coelho: Tégy valamit annak érdekében...
Paulo Coelho: Tégy valamit annak érdekében...

Tégy valamit annak érdekében, hogy újra megteljen az életed fantáziával. A fejünk fölött itt az égbolt, amelyet az emberiség évezredes megfigyelések során már annyiféleképpen magyarázott. De most felejts el mindent, amit a csillagokról tanultál, és újra angyalokká változnak, vagy gyermekekké, vagy bármivé, amiben éppen kedved van hinni. Ettől még nem leszel buta, hiszen ez csak egy játék, de gazdagabbá teheted az életed.

(Paulo Coelho)
pmarika65, 2018. május 05. szombat, 17:58
Mi a 12+1 legjobb súlycsökkentő gyógyhatású fűszernövény?+re
ismert, de a zöld tea a szervezet anyagcseréjét is fokozza, emiatt még akár fogyhatunk is.

A borsmenta, egy 2009-es kutatás egyik eredménye, hogy a borsmenta illata csökkenti az étvágyat. Azok a kísérletben résztvevők akikkel minden étkezés előtt borsmentát szagoltattak általában kevesebb ételt fogyasztottak( 1800 kalóriával kevesebbet egy hét alatt), mint a kontroll csoport tagjai.

Plusz egy. Az almaecet
gyorsítja a szervezet metabolizmusát, emésztést serkentő hatása van. Megfigyelések szerint csökkenti az étvágyat, ha étkezés előtt almaecetet fogyasztunk. Éhgyomorra kell egy pohár vizes almaecet étkezés előtt fogyasztani.

Fogyókúrás paprikás csirkemell recept:
elkészítési idő: kb 1 óra

hozzávalók: 2 filézett csirkemell , 2 nagy zsírszegény tejföl, 2 fej hagyma, pirospaprika, barna rizs, 1 kk. só.

Vágjuk fel 1 centis darabokra a csirkemellet. Kockázzuk fel apró darabokra a hagymát, kevés olajon pirítsuk meg, adjuk hozzá a felkockázott
suzymama, 2018. május 04. péntek, 22:01
Álcázás
dolog.

Honnan is ered a camouflage (álcázás) szó?

A ,,camouflage" szó a francia camoufler szóból ered, melynek a jelentése (nagyon szabadon) annyit tesz, hogy nem látni, vagy elkendőzni. Továbbá jelenti azt is, mint angol kifejezés, hogy elrejteni, egy tárgyat valami vagy valaki elöl.

Az 1800-as évek végen egy amerikai művész Abbott Thayer tett egy igen fontos megfigyelést, mégpedig a vadon élő állatokról, hogy hogyan is használják ki természetes színeiket. Ezen megfigyelések szolgáltak alapul a modernkori álcázás kialakulásához.

Abbott számára feltűnt, hogy általában a sötét-világos árnyalatok dominálnak az állatoknál. Megfigyelte, hogy az állatok háti része inkább a sötétebb színekből tevődik össze, míg a világos színek a hasi részen erőteljesebbek.

Az álcázásnak az a lényege, hogy az álcázott felületen a fény megtörik, és nehezebben észrevehetővé válik, mint egyéb más tárgyak. A tárgyak ,,elveszítik" háromdimenziós
eposz, 2018. április 29. vasárnap, 05:00
Petra Neumayer: Természetes antibiotikumok
lényegesen kevesebb volt a haláleset, mint kollégáinál. Ekkor
azonban még senki sem tudott magyarázatot adni arra, hogy milyen összefüggés van a
tisztaság és a műtétek és szülések utáni sikeres gyógyulás között.
Valój
ában Louis Pasteur és Robert Koch már régóta sejtették, hogy az akkoriban még
láthatóvá nem tehető apró élőlények és a megbetegedések között lehet valami összefüggés.
Ennek számos jelét összegyűjtötték, de az olyan megfigyeléseket, amelyek nem fértek bele
a
tudomány rendszerébe, akkor is, ahogyan ma is, nehéz volt érvényesíteni.
Edward Jenner 1800
-
ban beadott első himlő elleni védőoltása is azon feltételezés alapján
készült, hogy vannak bizonyos kórokozók, amelyek a betegséget létrehozzák.
A tudósok már 1674 óta ismerik a mikroorganizmusokat, amikor Leeuwenhoek, holland
kereskedő egy általa kifejlesztett nagyítókészülék
-
a világ első mikroszkó
pja
yaskane, 2018. április 16. hétfő, 08:07
diófa levele
hogy mennyi gyógyhatást köszönhetünk e növénynek.


A dióról nem lehet lelkesedés nélkül írni, hisz tavasztól őszig a legtöbb élmény, beszélgetés, eszegetés a diófa hűs árnyékában történik. A régiek nem véletlen tisztelték, hiszen nem csak termése, hanem levele is igazi elixírnek számított. Az a sok-sok módszer, amit most átnyújtunk, sok nemzettől származó, vidéki tapasztalati megfigyeléseken alapul, de ma már tudományos alapja is van.


Igaz az ismert mondás, hogy a diófa az ember legnagyobb barátja. Ha elfogadod a diófát barátodnak, gondozod, kártevőit pusztítod, akkor segítségedet ugyanolyan módon hálálja meg, rengeteg gomba, rovar, féreg, baktérium fertőzésétől tud megszabadítani. Mintegy szimbiózis alakult ki a diófa és az ember között.



A diófa mely részei gyógyhatásúak?



A dióbél, a dióolaj is. Továbbá a diólevél, a
faciendum, 2018. április 12. csütörtök, 22:23
Április -Szent György hava
Április - Szent György hava, Tavaszhó, Szelek hava.

Április hónapnak is Romolus adott nevet. Ha a márciust az atyjának, Marsnak szentelték, méltányos volt, hogy a következő hónapot pedig kedvesének, Vénusz istenasszonynak dedikálják, annál is inkább, mivel a naptárt megreformáló Julius Ceasár a saját családja ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban. Vénusz második neve az Aprilis volt. Ez a szó az ,,aperire" - ,,megnyitni"- igéből ered. Mint naptári fogalmat úgy magyarázták, hogy ez a hónap nyitja meg az új esztendőt.

Időjárási népi megfigyelések áprilisban:

Áprilisi eső elkergeti a fagyot.

Áprilisi hó, nem jó !

Április hava ha nedves, aratás lesz bő és kedves.

Lucskos április virágos május, és száraz június követ.

Áprilisban hét tél,
maria_kadar_148, 2018. április 10. kedd, 21:37
Kövessük nyomon a népi megfigyeléseket. Vajon beválik??
Kövessük nyomon a népi megfigyeléseket. Vajon beválik a sokéves tapasztalat?

Április elsején semmi vetési munkát nem végeztek, mivel az ekkor vetett magvak nem hálálják meg bőséges terméssel a gazdát. Április hónap első napja népi tréfálkozásokkal, ugratásokkal kezdődik. Ezen a napon többnyire a gyermekeket viccelték meg. Elküldték a boltba szúnyogzsírért, vagy a szomszédba dinnyelekvárért, palacsinta sodrófáért, ehhez hasonló képtelenségekért, majd "április bolondja" kifejezéssel titulálták a rászedett személyt.

Április 6. Irén napja. A babonások szerint, ha ezen a napon esik az eső "szűk lesz az esztendő".

Április 14-én Tibor napján, ha zöld, üde a vetés, jó időre van kilátás. A kakukk is ezen a napon hallatja hangját először.


Április 24. Sárkányölő Szent György napja. Az ősszel vetett gabonákból, ha a varjú nem látszik ki, a termés bőséges lesz. A békák időjóslása meghatározó volt,
anna4459, 2018. március 27. kedd, 11:32
Képek, videók
Megfigyelésen...png
farkas1945
2010. november 22. hétfő, 15:16
Séta, kertek megfigyelése
bartokiovi
2010. május 23. vasárnap, 18:59
növekedés, megfigyelése.J
bartokiovi
2010. május 23. vasárnap, 18:58
beagle-calendar-2016-1 1a.
charlotteani
2016. július 26. kedd, 01:59
Calendar 2016
club123
2016. január 27. szerda, 22:05
2016 Calendar
club123
2016. január 27. szerda, 22:03
calendar_lady_border.p ng
sakira
2013. november 26. kedd, 14:12
advent-calendar.jpg
margoboszi
2011. november 29. kedd, 14:36
Advent-Calendar.png
maroka
2011. november 24. csütörtök, 18:22
funny-calendar-07.jpg
iga
2011. július 16. szombat, 23:51
hjr_morehead_calendar_ jun
timi969
2011. május 31. kedd, 10:25
hjr_morehead_calendar_ jun
k_e_timi
2011. február 17. csütörtök, 22:46
szent antal.png
chillik
2017. október 24. kedd, 18:05
Szent Antal.jpg
pacsakute
2017. július 08. szombat, 22:44
Szent Antal tisztelete 01
chillik
2016. október 16. vasárnap, 02:10
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.