Regisztráció  Belépés
2017. október 24. kedd | 43. hét | 297. nap | 11:38 | Salamon
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
Az Ember erkölcsi aurája
Az Ember erkölcsi aurája

Mai nyomott reklám-észnek
Tán nem triviális,
Hogy az Ember sose csupán
Individuális.

Szenvelgő "magánynak" a Lét
A torkára forrna,
Ha csakugyan szál-egyedül,
Csupán maga volna...

Nem elszigetelt az ember,
Mint az öreg medve,
Nincs merő véletlenségből
"A világba vetve".

Akármilyen anyagelvű
Köd-ütegek lőnek,
Múlt-kincsestárunkat át kell
Adnunk a Jövőnek.

Emberi jogok? Csak külcsín,
Egyéni arcfesték,
De lényegben gyökeredzik
Számos kötelesség.

Isten nem a világűrben
Kushad, tétlenkedve;
Belőlünk építi Magát -
Jövő-végtelenbe.

Gyermekből szülővé érve
Lesz teljes az Ember,
Társunkban Istent szeretjük
Igaz Szerelemmel.

Nem pénztől, meg technikától
Lesz az Ember "fejlett";
Mint az Isten hordozója -
Végtelenbe terjed.

L. N. Peters

Forrás: http://lnpeters.blogspot.hu
taltos1, 2017. június 19. hétfő, 23:51
Címkék: Társunkban Istent, Igaz Szerelemmel, torkára forrna, öreg medve, világba vetve, kincsestárunkat,
Kommentek
Vitéz Somogyvári Gyula: Magyar miatyánk 1919 évben
legyen béke, boldog megértés,
miképpen menyben, úgy a földön is.

Nézd: éhezünk, rongyokba járunk,
nincsen koldusabb néped minálunk.
Nézzed a gyermek éhező száját,
asszonyainknak bús Kálváriáját,
ha Te nem segítesz: elveszünk!
Ó, add meg hát a napi kenyerünk...!

Nagyúr! Vétekkel, igaz, megrakódtunk,
gőgösek közt, bizony elsők voltunk,
de most a házunk hamva van fejünkön
s a bűnbánat megtépte köntösünket,
Isten! Istenes szerelemmel
bocsásd meg a mi vétkeinket...!

Minket megvertél magyar-Isten
és megverted az őseinket.
De fiainknak minden más nép,
felejtse el apái vétkét
- sok számolatlan számadásunk -
miképpen mi is megbocsátunk
a mi ellenünk vétkezőknek...

Torkunk rekedt a rimánkodástól...
az ős magyar föld: merülő gálya.
Jaj! Tedd a szent kezed föléje,
oltalmazd meg, vigyázz rája
és ne vigy minket a kísértésbe!

A tenyereden,
maroka, 2017. október 22. vasárnap, 12:20
Nincs Cím
hamvait is
rég messze fújta a szeptemberi szél,
csak áltat a fény, az ég kékje is hamis -
léptem az avarban októbert beszél.

Mondd, hová rejtsem hát a nyári éjeket,
a narancsszínben játszó hajnalokat?
Hová tegyem el, míg tavaszra ébredek,
míg majd világom a télből kiszakad?


Sárosi Árpád: November

Kapukra, horpadt háztetőkre
Drapériákat szögez a November...
És ablakunk alatt az eső
Muzsikál nékünk szerelemmel.

A levelek: az erdők gyásza,
Riadt sikollyal hírvivőkül mennek.
Nekünk a nyári éjszakáról
Csengő, csodás meséket énekelnek.

Az emberek, fagyos, bús kedvvel:
Vad kergetői a lidércjavaknak,
Ha este ablakunkhoz érnek,
Mint gondtalan vándorok, úgy kacagnak.


Schvalm Rózsa: Szeretem az őszt

Szeretem az őszt,
menusgabor, 2017. október 13. péntek, 14:30
Kassák Lajos: Hegedűszó
Kassák Lajos:

Hegedűszó

Hogyan modjam el, hogy szeretlek igaz szerelemmel
úgy, mint király a koronáját, szegény a kenyerét
szeretlek úgy, hogy beteg és szomorú vagyok tőle
s óvnám magam, ha lehetnék még valaki nélküled.

Én vagyok az árnyék és te a fény, vagy fordítva tán
két karom kitárom feléd s íme a kör bezárul
és benne állsz akkor is, ha talpig kívülmaradtál
halk nevetésedre emlékszem tengereken túlról.

Merre lehet a város, ahol először láttalak
a liget árnyas oldalán öntözted virágaid
egy madár ült a kőrisen s vérző szívvel énekelt
éreztem, hogy tőled búcsúztat el most mindörökre.

S újra itt vagy, mert élek s nélküled nem élhetek
hiába szállsz fel a tenyeremből, visszatérsz megint
a pillanat játszik csak velünk s a végtelen idő
láncokkal és titkokkal kötötte össze szívünket.
marcyt, 2017. október 12. csütörtök, 08:21
Miért borultak le az angyalok Viola előtt
gyomra,
ha szemed nagy, keserű kinomra
tekint,

nem lesz nehéz, hogy én hazajussak
s holnap épen, szökdécselve fussak
megint.

Emlékezzél, mikor összeroppant
fáradt térded s elfogott a roppant
iszony, -

akkor a rút vasszeg tompa, kurta
hegye lábadat keresztül furta
bizony:

Erre gondolj s légy hozzám kegyelmes,
kínjaimra ír légy, puha-selymes
moha

s én fogadom szentül: férfinemmel
nem vétkezem többé szerelemmel
soha!..."

Én merengve álldogáltam ottan
s gondolatok gyűltek meghatottan
körém,

Tinti arrább üldögélt a nagy fa
vadhajtással sűrün teli, zagyva
tövén,

majd felém jött settengőn emelve
lábait, mint szokta őkigyelme,
ha csínyt

vagy ravaszdi gondolatot forral
s tisztán láttam: kétkedő hunyorral
kacsint...

HARMADIK FEJEZET,


melyben a költő elbúsul az ő roppant
evavicus, 2017. október 02. hétfő, 21:25
Az igazi férfi
Szuhanics Albert

Az igazi férfi

A férfi is ember,
könnyet ejt nem egyszer,
talán lopva, titkon,
távolban, vagy itthon.

Meg is tud hatódni
az igazi férfi,
de leplezi magát,
ne halld gyönge szavát.

Pedig ott legbelül
ő is átlényegül
a szíve úgy dobban,
angyalé sem jobban.

A férfi is ember,
égő szerelemmel
loboghat bár lelke,
nagy az ő türelme.

Ha fájdalma oly nagy,
lehet meghal holnap,
mégis nyugodt, szelíd,
az ajkán mosoly-ív.

Ő egy igaz szikla,
ki nem ilyen, ritka,
búcsúlevelet ír,
olykor befelé sír...

Debrecen, 2017. 09.
kkm, 2017. október 01. vasárnap, 07:05
Otthon ott van, ahol otthon lehetünk a másik ember lelkében
AKI NEM LEHET OTTHON egy másik ember szívében-lelkében, az HAJLÉKTALAN LÉLEKKEL való LÉTEZÉSRE kényszerül.
*
Egy amerikai magyar írta nekem, hogy milyen otthon érezte magát mindig is Kaliforniában, mert együtt lehetett azzal a magyar lánnyal, akivel együtt elhagyták Magyarországot 1956-ban.
*
Számos versben vallott arról a csodálatos szerelemről, amit a lány iránt érzett és aki viszont igaz szerelemmel szerette őt. Egy szép nagy házban éltek, ami a később született gyerekeivel volt az OTTHONA.
*
Bevallom, irigyeltem őt, mert nem tudok nagyobb lelki nyomorúságot elképzelni, mint azt, amikor valakit a saját hazája úgy taszít ki magából, hogy még véletlenül se lehessen neki otthona és még véletlenül se lehessen otthon egy másik ember szívében-lelkében! Vagy, ha meg is találja igaz szív-szerelmét, akkor hatalmi erőszakkal elszakítják tőle...
*
Ha valaki megértette József Attila fájdalmát, amikor a Nincsen apám c. versét írta az én voltam és még most is én
furaila, 2017. szeptember 26. kedd, 15:35
A férfi olykor befelé sír
Szuhanics Albert

A férfi olykor befelé sír

A férfi is ember,
könnyet ejt nem egyszer,
talán lopva, titkon,
azt utcán, vagy itthon.

Meg is tud hatódni
az igazi férfi,
de leplezi magát,
ne halld érző szavát.

Pedig ott legbelül
ő is átlényegül
a szíve úgy dobban,
angyalé sem jobban.

A férfi is ember,
égő szerelemmel
van telve a lelke,
nagy az ő türelme.

Ha fájdalma oly nagy,
lehet meghal holnap,
mégis nyugodt, szelíd,
az arcán mosoly-ív.

Ő az igaz szikla,
ki nem ilyen, ritka,
búcsú levelet ír,
olykor befelé sír...

Debrecen, 2017. 09. 24.
evavicus, 2017. szeptember 24. vasárnap, 00:51
Képek, videók
089 új társunk lesz.JPG
cukor1st
2008. augusztus 13. szerda, 14:04
Igaz szerelemmel.gif
hajnalka54
2008. június 05. csütörtök, 00:57
Az Ördög torka
megyerimihaly
2013. július 26. péntek, 13:42
A hegy torka
pacsakute
2011. november 11. péntek, 17:43
Dél Amerika-Ördög Torka.j
evamama0108
2010. július 02. péntek, 22:24
a kormorán torka
peterimajoridozsahe
2010. június 01. kedd, 11:46
Gergő zsírozza a torkát
boogiemen
2008. december 07. vasárnap, 02:09
csak nehogy a torkan akad
_kati_
2007. november 12. hétfő, 20:08
Az_orulet_torkaban.jpg
picurcica
2007. augusztus 21. kedd, 17:02
Az Őrűlet Torkában.v2.hu.
finike
2007. augusztus 15. szerda, 08:47
Az Őrűlet Torkában.hu.c.j
finike
2007. augusztus 15. szerda, 08:47
Az Örület Torkában.hu.jpg
rambobby
2007. március 19. hétfő, 21:43
Medve-tó, Szováta
sanci81
2017. augusztus 22. kedd, 16:50
Medvét símogató
sanci81
2017. augusztus 22. kedd, 16:50
Közelítő medve
sanci81
2017. augusztus 21. hétfő, 15:53
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.