Regisztráció  Belépés
2017. augusztus 17. csütörtök | 33. hét | 229. nap | 23:21 | Jácint
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
szeretettel
1927



EGY PISZTOLY CSATTANT EL

Egy pisztoly csattant el. Vagy idebent
A szívem ugrott egyet? Furcsa csend.

Egy vad fény lobbant el. Vagy csak az élet
Ájult tova? Mily különös sötét lett.

Ennyi az egész? S ha ennyi, mi hát?
Alig volt - érzed - s alig lesz tovább.

Két érthetetlen közt a józan csendben
Ülsz, mint egy üres és hideg teremben.

Káosz volt, s káosz lesz, bús, kósza, vad,
Nem lenne jobb, ha megölnéd magad?

Ó, élet édes tánca, illanása...
Egy vad fény lobja. Egy pisztoly csattanása.

AMÍG A CSÓKOT MEGTALÁLTAM

Forró és száraz volt az este,
Zengő üvegből volt a teste,

S a törleszkedő, illatos fák
Lágy lombja csupa villamosság.

Ideges, szikrás alkonyatban
Állottam ifjan és riadtan.

És hallgattam, mintha zuhogva
Valami vak malom zokogna.

Égő agyam alatt a mélyben
A szívem zakatolt az éjben.

A vérem titokzatos árja
Hajtotta bennem muzsikára

A vágyakat, forgatva resten.
...Ó, mennyi álom, fény meg isten

Dalolt és lüktetett át rajtam!
És közben száraz lett az ajkam,

Forró és száraz, mint az este,
S a megváltás csókját kereste...

Futottam, félaléltra váltan,
Amíg a csókot megtaláltam,

Az első nyirkos, hűvös ajkat
Az első bús férfi-nyugalmat,

Az első csöndes, árva szennyet,
S könnyes szemem fölött a mennyet.

A FÖLD ALATT

Fénytelen élet. Egyre többször
Fog el a dermedt hangulat,
Hogy tán nem is a földön élünk
Mi már, hanem a föld alatt.

Egy összedőlt, fekete tájon,
Melyet egyszer a vad idő
Iszonyú mélységekbe rázott,
S azóta egyre süllyedő.

Veszett katasztrófák suhognak,
Bús vizek, tornyos lángvihar,
S az ördög húz le kebelére
Lassú, kéjes karjaival.

Csúnya árnyak közt tétovázunk:
Arcuk fakó, ijedt, üres -
Emberek: csak a szemük izzik
S betegen egy kis fényt keres.

Mindegy, mit: nőstény testek hamvát,
Rőt aranyak lidérctüzét,
Ám szurkos, fortyogó sötétben
Loccsan a küzdők agya szét.

Egymás nyakába mart körömmel
- Ájult rabok, vak zsarnokok -
Fojtottan és árván lihegnek,
S a világ süllyed és zokog.

Csak olykor állunk meg riadtan,
Bús, idegesen felkapott
Fejjel, ha mégis észrevesszük
Váratlan a távol napot,

Mely égi-könnyen és közönnyel,
Kényes isteni fénymadár,
Mind ritkábban húz el fölöttünk,
S egyszer tán végleg tovaszáll.

ÁLARCOSAN

Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss meg érte. Hisz ha tudnám,
A világ minden fényét s melegét
Szórva adnám.

Kastélyokat. Pálmákat. Táncokat.
Ibolyákkal a téli Riviérát.
Vagy legalább egy-egy dús, összebújt,
Boldog órát.

De most oly nehéz. Most egy sugarat
Se tudok hazudni, se lopni.
Vergődő és fénytelen harcokon
El kell kopni.

Az Antikrisztus napjai ezek,
Csillog a világ szörnyű arany-szennye.
Röhögő senkik, balkörmű gazok
Szállnak mennybe.

S én lent vergődöm, és nem tudja más,
Hogy csöndem éjén milyen jajok égnek.
De légy türelmes. Jön még ideje
Szebb zenéknek.

Csak légy türelmes. Maradj, míg lehet,
Váró révem, virágos menedékem.
Most álarc van rajtam, zord és hideg,
De letépem,

Vagy szelíden, míg elfutja a könny,
Öledbe hajló arcomról lemállik,
S te ringatsz, ringatsz jó térdeiden
Mindhalálig.

ELEJTETTED A NAPOT

Rád gondoltam délután,
Fönn az arany nap sütött,
S lehunyt szemhéjaimon
Rózsaszínnel átütött.

Fáradt arcom szeliden
Tüzesítette a fény,
S szemlehunyva a szokott
Utazásra vártam én,

Arra, mikor - halk hajó
Titokzatos tengeren -
Fekvőszékem útrakél,
S lázam sodrán ring velem

Felelőtlen, gyönyörű
Fantázia-tájakig,
Ahol romló életem
Némely bús álma lakik:

Mindaz, ami sohse lesz,
Mindaz, ami sohse volt -
Így indultam ma is el,
Húnyt szemekkel, mint a holt,

Álmodozni: életet.
És úgy hajlott rám a nap,
Mintha pilláimra a
Rózsaszínű parazsat

Az a szent fény ejtené,
Mit még ott látott a szem
Isten-atyja kebelén,
S melyre szomjas szüntelen.

És egyszerre úgy esett,
Telin, forrón, hirtelen
Rád gondoltam s arra, hogy
Messze vagy, és jaj nekem.

És megriadt szemeim
Felpattantak: a hegyek
Csúcsain már pirosan
Búsultak a fellegek.

És egy furcsa vízió
Vad erővel elkapott.
Úgy éreztem: kezeid
Tartották ma a napot.

Azért volt oly különös,
Minden fénynél édesebb,
És én ezt csak most tudom,
Amikor már este lett,

Mikor kezed fáradtan
Elejti már a napot,
S szívemben is csöndesen
Elhallgatnak a dalok.

ÁPRILISI CAPRICCIO

Az útszél: csupa pitypang,
A bokrok: csupa füttyhang.

Rigó fuvoláz; rája tíz
Zugból is felcsivog a csíz.

Hallgatja még a rest éj
Félálmában a kastély,

Emelve tornyát álmatag,
Mint nyújtózó kart, bár a nap

Elönti friss arannyal.
A parkban - rőt aranyhal -

Kövér úr sétál lebegő
Hassal az édes levegő

Árjában, sportruhája
Most szelídség csuhája,

Mert még nem kezdi üzletét,
És tőzsdetippektől setét

Agyában a mohóság
Helyett valami jóság

Zsendül, mint egy kis korai
Tavaszi virág szirmai,

Melyek, sajnos, lehullnak,
Ha majd e drága úrnak

Súlya alatt új és remek
Autója bőgve megremeg...

Ó, áprilisi út-szél,
Tréfás, arcomba fútt szél,

Rügyecskék, zöldacél-rugók,
Ó, fuvolás aranyrigók,

Ó, csermelyhangu csízek,
Illatos, édes ízek,

De jó most elfeledni, hogy
Az élet rút és vad dolog,

Hogy itt, amennyi arc van,
Megannyi csúnya harc van,

S hogy botrány lenne, ajajaj,
Micsoda cifra, szörnyü baj,

Ha most, annak jeléül,
Hogy tavasszal megbékül

Szegénység, bánat, szenvedés,
Belépnék e szép kertbe, és

- Áprilisi merénylő -
A hájas úrnak fénylő

Búbjára rábökném szelíd
Öklöm vidám barackjait.

ERDŐSZÉL

Itt valaha Mátyás király
Nézhette az estéli táj
Kék fényében a megbuvó vad
Nyomán felrebbenő rigókat.

Azóta, hogy leáldozott
Az a nap, itt mi változott?
A szikla omlott pár vonalnyit,
S a gyom, amely virít, meg elnyit,

A dercefű s a fecskefű,
Melyhez a kóbor kecske hű,
Most is csak úgy hullatja sorra
Laza szirmát az úti porra,

Mint sok száz éve már, örök
Közönnyel, mindegy, hogy török
Csatákon elhullt janicsárra
Vagy májusittas ifju párra -

És az Idő, a vén gyalú,
Csöndben munkál a rőt falú
Sziklákon, és az alkonyatban
Nem bánja, mily forgácsa pattan:

Dicső királyok hullnak-e,
Csaták és csókok múlnak-e,
Vagy annyi az Élet kalandja,
Amennyi a csöpp sárga hangya

Futása a naptól meleg
Kövön, melyet míg figyelek,
A gyom közt, mely virít meg elnyit,
Fejem lehajlik pár vonalnyit

A föld felé, a rög felé,
A biztos, biztos sír elé,
S vállamra végtelen alázat
Épít nagy, csöndes csigaházat.

EZ A NAP IS

Ez a nap is,
Mint a többi.
Elmúlt. Vége.
Ez az est is,
Mint a többi.
Eljött. Béke.

Szerény béke,
De hálával
Veszem ezt is,
Jó pihenni,
Ha az ember
Csatát veszt is.

Furcsa béke:
Hallgat, talpig
Feketében,
Mint egy titkos
Esti virág,
Mely az ében

Alkonyatban
Nem egyéb, csak
Néma illat,
Mit az ember
Behunyt szemmel
Mélyre szívhat,

Elmosódva,
Álmosodva
Nem keresve,
Milyen lehet
Az illatnak
Szirom-teste:

Szép virág-e,
Mint az ifjú,
Mint a pőre
Rózsabimbók
Hajnalszínű,
Gyenge bőre,

Vagy csak fáradt,
Régi rózsa,
Mely reggelre
Széthull némán,
Föld porával
Elkeverve?

SZIGETI EMLÉK

Csókolóztam a Margitszigeten,
Ó, drága, félszeg, régi eset -
Tanár úr voltam, lelkes és sovány,
S egy kisdiákom meglesett.

A diák most egy színház rendezője,
A haja ritkul. És tűnődve látom
Rosszkedvén s vénlegény-tempóin,
Mily messze lehet az én ifjúságom!

De a szigeten ma sem mások a fák,
S az édes légben valahogy ott maradt
Sűrű arany napfénybe konzerválva
A régi, boldog pillanat.

S hiába volt sok rossz vihar,
Kopár ősz s hulló szerelem -
Elcsöndesülve a lombok alatt,
Ha utam néha arra terelem,

Megbúvok a kedves padon,
S mohó ajkamra messzi íz tolul,
Mintha kedvenc befőttjét csemegézné,
Újra gyerekké válva, egy ál-mogorva úr...

"KÖSZÖNÖM"

Mit írjak a Kardos Albert
Szép könyvébe? - istenem -
Ó, egy régi, fiatal kert
Képét kéne festenem...

Messzi kertét, drága kertét,
Melynek zsúfolt díszeit
Súlyos őszök elseperték -
S amely mégis itt virít

Bennem, bár gyérebb virággal
S tán fakóbban, a levert
Lomb helyén meghajlóbb ággal -
S amely mégis az a kert,

Mert a tarlott ágak kérgén,
Mint egy szívós és makacs
Beoltott szem, fényre törvén,
Régi kincs nő, drága kacs,

Amely, míg a földön élek,
S omlok bús telem elé,
Megőrzi a fáradt lélek
Vágyát szép és jó felé.

Az a kertész, aki régen
Ily szemet oltott belém,
Mindörökre drága nékem,
Soha nem felejtem én.

Él és zenél még a halk kert,
Győzve súlyos őszökön -
Hadd írom a Kardos Albert
Szép könyvébe: Köszönöm!

A HOLD LECKÉJE

Az ám! holdtölte újra!
A Hold a fák felett
Pofáját telifújja,
Incselkedik veled.

S az ócska szemfényvesztés
Addig csal és ragyog,
Míg újra hatni kezd, és
Közönyöd elhagyod.

Autó vesz föl - varázsból
Kovácsolt kék fogat -
S a bánatos garázsból,
A Földről, elragad.

Ki voltál? - elfelejted,
S mosollyal, réveteg,
Még őket is elejted,
A súlyos éveket!

Így szállsz a végtelenben,
Körötted semmi más,
Csak boldog égi csendben
Az irrealitás...

Míg egyszer, jaj, feleszmélsz,
És tágranyílt szemed
A roppant Hold veresréz
Korongjára mered:

Milyen csúf, vén pojáca!
Az ég sátra előtt
Miriád éve játssza
A vidám kócnyelőt.

Az arca csupa festék,
Ám jól látni, hogy a
Torz kráterek kiverték,
Mint cigányt a ragya.

Hát mért ágál? Mi végett?
Vagy mindegy már neki?
Nincsenek a kiégett
Szívnek kérdései?

Robotból - ez a sorsa -
Varázst és fényt csinál,
Mindegy, hogy bent mogorva
Jég tölti, ős homály.

Ragyogni mindhalálig -
Egy titkos hatalom
Így szabta. Majd elválik:
Lesz, nem lesz jutalom?

... Hogy eltörpül emellett
Bús, csöppnyi életed!
És lassan elröstelled
Kicsordult könnyedet.

SZOMORÚSÁG ANTEUSA

Miért van az, hogy nékem az öröm
Örök, kemény harc és keserves próba?
Belészakad a szív, fog és köröm,
S ha győzök, azt is fél-elájulóba'
Érzem csupán, visszalankadva már,
Hol süppedő ölébe vár
Fekete, tág
Szomoruság!

És sírva érzem:
Csak akkor élek, ha vérzem:
Jaj, ferde, bús
Holt Anteus,
Kit a kemény, víg Herkules
Egy percre felkapott öles
Karjaiba, megfojtott és elejtett -
S most zúgott kéjjel ébredek a rejtett
Vak, vak rögön,
Mely örököm...

Vajon milyen lesz, majd ha végül,
Utolsó menedékül
E zűrös lét után a jó Nihíl
Kapuja nyíl?
Ha nem kell senki már, és senkinek se kellek,
S testem eloszlik,
És lelkem is szelíden véle foszlik,

Mint egy bolondos áprilisi felleg,
Mely sírt sokat -
Mit tartogat
Akkor a végső pillanat?
Látom majd Isten távoli szemében
Megcsillanni egy legördülő fényben
Szomorúságomat?

ILLATLAVINÁK ALATT

Augusztus. Alkonyat. Körül
Ájultan piheg a világ.
A hegyekről most omlanak
A nyári illatlavinák.

Jaj, mi is ez? Szívem alatt
Mint a turista-menhelyen
Szöges cipőjű vándorok:
Vágyak topognak hirtelen.

Kalandra kúsznának, pedig
A jaj, csak egyszer járható
Utat a büszke ormokon
Nekik befútta már a hó.

S mégis, ők mennek újra, ma
Felbomlik minden fegyelem;
Szívem, vén menhely, hasztalan
Zárná őket, nincs kegyelem.

Még egyszer édes, hajdani
Színekben felgyúl a világ,
S rám rogynak, s eltemetnek a
Halálos illatlavinák.

KECSKERÁGÓ

Az égen nyári fényözön;
De minden bokrot megelőzve
A kecskerágó már az őszre
Bíborsapkásan ráköszön.

Mintha lombjain csupa kis
Tündéri pöttöm püspök ülne,
S bíbor birétumban örülne,
Hogy mily szép még meghalni is.

Ó, áldott őszi tarkaság!
Szelíden búcsúzkodó lángok!
A néma domboldalban állok,
S nézem a bölcs kis dudva-fát.

Igen, igen, vergődni kár.
A sziromtépő vén mohóság
Hiába. Meghaltak a rózsák.
Ébredj békével, drága Nyár!

Tán nem találkozom veled
Többé. Mindegy. A szél megindul,
És ajakamra fú a lombbul
Egy első hervadt levelet.

Érintésétől áhitat
Borzong át, mintha áldozónak
Nyújt ajkára az áldozópap
Hűvös ostyát. Lement a nap.

RIPACS

Csak a bukás várt, látom magam is.
Elméláztam a fák közt: Ó, szelíd,
Örök kulisszák! - s mikor tüzeit
Rámköpte a reflektor: "most!" - hamis

Gesztussal rángtam, rossz, ijedt szinész -
Egy percem lett vón: megmutatni a
Fenségeset. Az Istent. S már tova
Fordult a fény. És ennyi az egész.

Ó, hol a szenvedély, amit csak én
Tudtam? Az égre nézek: rég halott
Csillagok özvegy fénye nyargal ott.
Reménytelen minek ágálok én?

Az előadásnak rég vége van.
Jobb lesz: lemosom az élet silány
Festékeit magamról. Halavány,
De igaz arcom bocsásd meg, Uram!
sayuri, 2012. április 22. vasárnap, 19:20
Címkék: Mátyás király, Dicső királyok, Kardos Albert, Holt Anteus, pisztoly csattant, szívem ugrott,
Kommentek
Cseri Kálmán - A SÚNÉMI FIÚ
Kálmán igehirdetései és gondolatai.

A súnémi fiú

"Ekkor Elizeus bement a házba, ahol a fiú holtan feküdt..., és imádkozott az Úrhoz." (2Kir 4,32-33)

Ez a történet arról szól, hogy Isten emberileg reménytelen helyzetben is tud segíteni. Az, hogy ő mindenható, nem azt jelenti, hogy több lehetősége van, mint nekünk, hanem hogy neki minden lehetséges, az is, ami az embereknek lehetetlen.

Názáret mellett egy Súném nevű faluban élt egy házaspár, akik mindig nagy szeretettel fogadták Elizeus prófétát. Többször meg is szállt náluk, de soha nem fogadtak el tőle semmit. Amikor Elizeus megtudta milyen nagy bánatuk az, hogy nincs gyermekük, Istentől indíttatva megjövendölte, hogy lesz. Született is egy év múlva egy kisfiúk. Amikor felcseperedett, egyszer rosszul lett és meghalt. Ekkor az édesanya azonnal felkereste Elizeust, és kérte, hogy jöjjön el. Elizeus könyörgött Istenhez, és ő visszaadta a gyermek életét.

Önmagában is tanulságos ez, mert jól szemlélteti Isten
ronix, 2017. augusztus 17. csütörtök, 20:11
Molnár Józsefné Az új kenyér ünnepe
Molnár Józsefné

Az új kenyér ünnepe

Az államalapítás ünnepe,
mely szeretettel van tele.

Az új kenyér ünnepén,
hálát adunk mindenért
.
Gabona a szorgos kezek
munkája, a föld őket ellátja.

Aprók várnak már a napra,
a feljövő virradatra.

Kínozza az éhség őket,
várják már a szép időket.

A kovászt melengették, a
kemencében megsütötték
,
S megszegték a kenyeret,
amit sok ember szeretett.

Emlékezünk a hagyományra,
Szent István Királyunk napjára.

A nemzet összetartozása,
augusztus 20, a történelem
kkm, 2017. augusztus 17. csütörtök, 20:02
2017. augusztus 17., csütörtöki Napiszöveg
,,A jóban munkálkodjanak. . .,
hogy szilárdan megragadják a
valódi életet" (1Timóteusz 6:18, 19NW hogy a jóban munkálkodjanak, hogy jó cselekedetekben legyenek gazdagok, hogy bőkezűek legyenek, készek arra, hogy osztozzanak,19biztonságban jó alapot gyűjtve maguknak kincsként a jövőre, hogy szilárdan megragadják a valódi életet).

Hogyan készülhetünk fel az Isten
új világában való életre? Tegyük fel,
hogy szeretnénk külföldre költözni.
Hogyan készülünk fel erre a változásra?
Talán elkezdjük tanulni a nyelvet.
Az is hasznos, ha tájékozódunk
az ottani szokásokról. Esetleg
megkóstolunk egy-két helyi ételt.
Bizonyos mértékig úgy kezdünk élni,
mintha már ott laknánk, hiszen a
költözés után mindenképpen
változtatnunk kell a korábbi szokásainkon.
Ugyanígy az új világra is felkészülhetünk,
ha már most úgy élünk - amennyire
csak lehetséges -,ahogyan ott fogunk.
Sokan talán nagy
charlotteani, 2017. augusztus 17. csütörtök, 13:03
"Bízom Isten kegyelmében"
,,Bízom Isten kegyelmében" (Zsoltár 52:10).


Elmélkedj egy kicsit az Úrnak eme kegyelméről, mert ez irgalmasságból fakadó kegyelem. Gyöngéd és szeretetteljes érintésével meggyógyítja a töredelmes szívet, és bekötözi sebeit. Éppen olyan irgalmas az Ő jóságának nyilvánításában, mint annak nagyságában. Igen ez nagy jóság. Semmi sem kicsiny, ami isteni. Kegyelme végtelen, mint Ő maga. Azt megmérni nem lehet. Az Ő kegyelme annyira nagy, hogy a nagy bűnösök nagy bűneit megbocsátja, nagy békességet és nagy örömöt nyújt, és a nagy Isten nagy egébe emel minket nagy gyönyörűségre. Ez ki nem érdemelt kegyelem. A kegyelem valójában nem is lehet más, mert akkor a megérdemelt kegyelem az igazság helytelen értelmezése lenne. A bűnös részéről nem lehetett jogot tartani a Magasságos szívélyes részvétére, ha a lázadó rögtön a pokol tüzére ítéltetett volna, a kárhozatot bőségesen kiérdemelte volna; de mivel a haragtól mégis felmentetik, az egyedül a könyörülő szeretet műve, mert a bűnösben nincs
kalmanpiroska, 2017. augusztus 17. csütörtök, 07:14
Aranyosi Ervin: Szeretek egy nőt!
Aranyosi Ervin:

Szeretek egy nőt!

Szeretek egy nőt már nagyon-nagyon régen,
s ezt jó szemmel nézi az én feleségem.
Nem is tiltakozik, szeretettel hagyja.
Igaz ő neki is ugyanaz az anyja.

Mielőtt azt hinnéd, húga, vagy nővére,
el kell mondjam, nem az, mert nem a testvére.
Akkor vajon ki is, akit úgy szeretek,
akivel e létben oly boldog lehetek?

Hát most elárulom, kit szeret a szívem,
kihez ragaszkodom sok-sok éve híven.
Mert egy nőt szeretek, s ő a feleségem,
ki az én utamat velem járja régen!

Bizony, ő az a nő, érted már a dolgot?
Vele vagyok régen felhőtlenül boldog...

Aranyosi Ervin
kkm, 2017. augusztus 16. szerda, 20:22
Egyes Számok Állítólagos Jelentései - Számmisztika
szellemi és az anyagi konfliktus száma, az összetett számok közül a legbonyolultabb. Jelképezi az anyagiasságot, igyekszik megsemmisíteni a természet spirituális oldalát, ám a pénzhajhászás és az örökös előnyhöz jutás rendszerint veszekedéseket kelt, torzsalkodásokat, háborúskodást, perpatvart okoz, a megosztó taktika állandó ellenséges légkört teremt. A 18-as embernek vigyáznia kell ,,barátaira" és ellenségeire egyaránt. A rossz hatás csökkentésére a legjobb gyógyír a becsületes, megbocsátó, szeretetteljes viselkedés, mert így rombolhatók le a 18-as korlátai.

18-as: állandó konfliktusokat jelez, jogtalan előnyhöz jutást, pénzhajhászást.

18. A lélek sötét éjszakája

Az érzelmeket jelenti...a lelki folyamatokat...azt a kiszámíthatatlanságot a dolgoknál, szavaknál...amiknél nem tudjuk előre, hogy mennyire akadályoznak majd a cselekvésben...a gondolkodásban. Jelenthet túlérzékenységet, depressziót is...

Meg kell tanulni az önelemzést és
eposz, 2017. augusztus 16. szerda, 19:51
Ott vagy otthon, ahol biztonságot érzel...
"Ott vagy otthon, ahol biztonságot érzel. Ahol önmagad lehetsz, megalkuvások nélkül. Ott vagy otthon, ahol átölelnek, és te érzed, történjen bármi, hazaértél, és semmi baj nem lehet. Az otthont, az érzést, nem veheti el tőled senki, mert a lelkedben él. A szívedben nyújt biztonságot, melegséget ad az életednek. Mindegy hova érkezel meg, ha átölelnek, rád nevetnek, veled sírnak és örülnek, hazaértél. Otthon, ahol a csendnek értelme, az ízeknek lelke, az érintésnek őszinte jövője van. Az otthon, benne mindennel és mindenkivel, az érzéssel, a tiéd. A tiéd, amit sosem vehetnek el, sosem rombolhatnak le, hiszen benned, bennetek él. Az otthon Te vagy, és azok, akik tiszta szívvel, szeretettel várnak. Haza."

(Theodorovits Andrea)
pmarika65, 2017. augusztus 16. szerda, 18:44
Milyen egy szívvel szerető férfi?
finoman megérinti a kezem az asztal fölött. Szeretem, hogy csak ő van, és én, és hogy nem teszek semmit, mégis minden úgy van, ahogyan lennie kell.

Szeretem, hogy nem csak a feromonok csapnak össze vadul, és írnak le bonyolult kémiai egyenleteket, tudom, így hamar kifogyna a testi vonzalom tankja, és a szenvedély alábbhagyásával már nem tudnánk mivel újratölteni. Szeretem, hogy egy férfi tudja mindezt, hogy minden nap egyre közelebb ülni várakozó öröm és csiklandó boldogság. Türelmesen, szeretettel kibontani egymás lelkének rétegeit manapság divatjamúlt, és unalmas tevékenység, mi mégis alkalmazzuk, mert az igazán jó dolgok azokhoz érkeznek el, akik várnak.

Szeretem, ha egy férfival testi, lelki komfortérzetet élhetek meg. Szeretem, ha nincs bilincs a nyelvemen, ha igazi énemet mutathatom, ha nem akarok mindenáron egy tetszetősebb, ideálisabb személyiséget bevetni kétségbeesetten, és szerencsétlenül, a várt siker érdekében. Szeretem, ha egy férfival felszabadultan kommunikálhatunk, ha
katalinkohut, 2017. augusztus 16. szerda, 12:43
Képek, videók
Szeretettel
borigit
2017. augusztus 06. vasárnap, 17:23
Szeretettel varlak
borigit
2017. augusztus 06. vasárnap, 17:21
Szülinapodra szeretettel
jade54
2017. augusztus 06. vasárnap, 14:57
SZERETETTEL NEKED M..jpg
gosztmagdi
2017. augusztus 05. szombat, 10:41
Szeretettel
marikaszanto
2017. augusztus 05. szombat, 07:06
Örök szeretettel.jpg
katalin_53
2017. augusztus 04. péntek, 08:07
Szeretettel névnapodra.jp
ildikocsorbane2
2017. július 30. vasárnap, 17:20
szeretettel,neked 333.jpg
53ilona
2017. július 20. csütörtök, 11:04
mátyás király
chillik
2015. szeptember 13. vasárnap, 04:29
Mátyás király.jpg
chillik
2015. augusztus 19. szerda, 19:15
0 Mátyás király.png
lovaszmarika
2015. március 02. hétfő, 17:39
Kőszeg Mátyás király szo
dorotea55
2014. november 21. péntek, 17:50
A Mátyás-király szoborcso
farkas1945
2013. december 07. szombat, 10:42
Kolozsvar_matyas_kiral y_s
06mohild
2013. szeptember 29. vasárnap, 19:40
Péter és Mátyás király
orban47
2013. április 20. szombat, 18:18
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.