Regisztráció  Belépés
2018. május 24. csütörtök | 21. hét | 144. nap | 06:15 | Eszter, Eliza
Friss Sport Versek Egészség Bőrápolás Receptek Praktikák Jótékony hatások Házilag
A vörösbegy
Pósa Lajos

A vörösbegy

Ki kocogtat az ablakon
Hideg téli reggel?
Tán valaki dévajkodik
A Pista gyerekkel?

Akárki, csak menjen odébb,
Pistika nincs itthon.
Majd megmondom, ha hazajön,
Hogy levelet írjon.

Ejnye, ejnye! Nincs szavamnak
Semmi foganatja?
Jégvirágos ablakomat
Egyre kocogtatja.

Tán valami vándorlegény?
Hát szívesen látom.
Kerüljön az ajtó felé,
Vándorló barátom!

Ez bizony nem vándorlegény,
Hanem egy madárka.
Sárgapiros mellénye van,
Barna kis kabátja.

Nem utazott el az idén
Itt maradt közöttünk.
Gyere be, no, ne dideregj!
Mi jól befűtöttünk.

Erdő, mező, liget, berek
Most hideg szállásnak,
Még csak sovány bogyót sem ad
Étkül a madárnak.

Fürge, dalos kis vörösbegy,
Éhes vagy-e, mondd hát?
Adj neki csak, Pista fiam,
Búzaszemet, morzsát.

Hallod, hallod, köszönetét
Hogy elmondja dallal,
Vígan zendül éneke, mint
Virágos tavasszal.

Szeresd fiam a madarat,
Légy mindig barátja!
Rossz ember az, hidd el, aki
A madarat bántja!
evavicus, 2018. február 01. csütörtök, 18:28
Címkék: Pósa Lajos, ajtó felé, madarat bántja, vándorlegény, befűtöttünk, kocogtatja,
Kommentek
Ayám intése
Pósa Lajos:
.........Anyám intése

"El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!

Ha elfáradsz a világban:
Gyere haza megpihenni,
Az öreg fák árnyékában
Szép időkre emlékezni!

Rád nevet, mint hajdanában
A cseresznye, piros alma;
Gyermek leszel újra, fiam,
S belefogsz egy régi dalba.

Szántófölded kenyeret ád,
Az a föld a kalásztermő!
Friss vizet a csörgő patak
Tüzelőnek fát az erdő.

El-elsétálsz a mosolygó
Virágok közt andalogva...
Ugy-e, fiam, hozol majd ki
Egy-egy szálat a síromra?

Gyümölcsfáid oltogatod,
Tisztogatod, nyesegeted,
Ablak alatt a kis kertben
Az utakat rendezgeted.

El ne add az ősi házat,
El ne
pircsi09, 2018. május 21. hétfő, 17:46
Pósa Lajos
Pósa Lajos

A remény

El-elhagy a remény, el-elvonul tova,
Mint a vándormadár.
De visszaszáll megint zománczos szárnyakon,
Akármily messze jár.

Bezengi szivemet, mint a pacsirtaszó
A néma tájakat;
S a dal varázsnyomán álomba ringató
Tündérvilág fakad.

Dalolj, remény, dalolj, aranyszavú madár!
Ne hagyd el szivemet!
Mert egyszer a nagy út majd szárnyadat szegi
S a tenger eltemet.

Dalolj, remény, dalolj, aranyszavú madár!
Szegények dalnoka!
Szenvedni sem tudok, ha végkép elrepülsz,
Ha nem látlak soha!

Oh jaj, ha tolladat röpiti csak haza
A vándorfuvalom!
Még azt is fölveszem, szivem fölé teszem,
Siratva hordozom!
horvathzsoka, 2018. május 20. vasárnap, 10:47
Pósa Lajos: Türelemmel küzd az ember.
Pósa Lajos:

Türelemmel küzd az ember.

Türelemmel küzd az ember
S boldog soha nem lehet:
Izgalomban, siralomban
Tölti el az életet.

Hogyha van is néha egy kis
Nyugodalma, öröme:
Megzavarja, elnyeli a
Búnak, bajnak özöne.

Ugy van. Itten drága minden,
Drága minden örömünk:
Egy kis jóért, mulandóért,
Százszor is megfizetünk.

De a végzet annyi mérget
Dob kelyhünkbe untalan,
Hogy az a kis édesség is
Keserű, mi benne van.

Szomorúság, nyomorúság,
Vértanúság életünk:
Több erénynyel, több reménynyel,
Mint sikerrel küzködünk.

Addig-addig küzködünk, mig
Megjön a nagy jutalom :
Üröminket, keservinket
Elnyeli a sirhalom.

Vasárnapi Ujság -1877. augusztus 19.
marcyt, 2018. május 20. vasárnap, 07:34
Labdarózsa
Pósa Lajos: Labdarózsa

Labdázik az esti szellő,
Rózsa a labdája,
Szépen szól a fülemile,
Csattog a nótája.

Holdas estén száll az ének
Hegyen-völgyön átal...
Labdázik az esti szellő
A labdarózsával.
vorosrozsa66, 2018. május 13. vasárnap, 18:16
Anyám intése
"
Pósa Lajos:
........... Anyám intése

El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!

Ha elfáradsz a világban:
Gyere haza megpihenni,
Az öreg fák árnyékában
Szép időkre emlékezni!

Rád nevet, mint hajdanában
A cseresznye, piros alma;
Gyermek leszel újra, fiam,
S belefogsz egy régi dalba.

Szántófölded kenyeret ád,
Az a föld a kalásztermő!
Friss vizet a csörgő patak
Tüzelőnek fát az erdő.

El-elsétálsz a mosolygó
Virágok közt andalogva...
Ugy-e, fiam, hozol majd ki
Egy-egy szálat a síromra?

Gyümölcsfáid
pircsi09, 2018. május 13. vasárnap, 16:51
Áldja meg az Isten
Pósa Lajos

Áldja meg az Isten

Áldja meg az Isten
Mind a két kezével,
Aki szíve szerint
Jót tesz a szegénnyel!

Nem nézi, látják-e,
Szel a kenyeréből.
Nem bánja, tudják-e,
Ad az erszényéből.

Áldja meg az Isten,
Áldatlan ne hagyja,
Aki a didergő
Nyomort betakarja.

Tűzhelye melegét
Ki megosztja véle,
S árvának, özvegynek
Szerető testvére.

Áldja meg az Isten
Soh'se ejtsen könnyet,
Ki a szegényt szánja
S könnyeket törülget.

Míg törli, a részvét
Selyem kendőjével,
Áldja meg az Isten
Mind a két kezével!
evavicus, 2018. május 10. csütörtök, 20:14
Pósa Lajos: Az én aggódó anyámnak.
Pósa Lajos:

Az én aggódó anyámnak.

Ne sirasson annyit édes anyám, lelkem,
Az a jó úristen megsegít még engem !
Hisz' hogy most az élet nagy keresztjét hordom :
Majd meglássa : lesz még nekem is jó dolgom.

Nem bukhatorn én el ennyi küzdelemmel,
Ennyi verejtékes, néma türelemmel.
Sorsomon diadalt kell nekem aratni,
Ha az ég a földdel össze fog szakadni.

A kit hány-vet a sors, mint habot a tenger:
Ne sirassa senki, abból lesz az ember !
Megtanul a saját maga lábán járni
S dörgő zivatarban mint kőszikla állni.

Nem halok meg addig, jó anyám, ne féljen,
Míg koszorút nem nyer annyi napom - éjem.
Nem hagyom itt addig ezt a szép világot,
Míg szülém engemet boldognak nem látott.

Istenem, ha néha a jövőbe nézek:
Már előre is nagy boldogságot érzek.
Látom lesimulni a habok redőjét
S éltem hajójának csendes kikötőjét.

Egy áldott teremtés lesz majd feleségem,
Ki
marcyt, 2018. május 06. vasárnap, 07:48
Pósa Lajos: Emlékezés nagyanyámra
Pósa Lajos:
Emlékezés nagyanyámra

Nem tud ugy szeretni a világon senki,
Mint a hogy ő tudott engemet szeretni.
Akármit kivántam: megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta vóna.

Mikor odahaza iskolába jártam:
Rangosabb egy gyerek nem igen volt nálam.
El nem türte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhában járjon.

Nekem volt a legszebb iskolás tarisznyám,
Nekem volt a legszebb magas sarkú csizmám.
S ugy kitisztogatta, kifényesitgette,
Hogy magát a vak is megláthatta benne.

Milyen tulipántos, czifra szürben jártam!
A király fia is hordhatta vón bátran,
Nyakravalóm rojtos, olyan volt, hogy rája
Még a rekt'ramnak is elállt szeme-szája.

Ha felöltöztetett s rendbe hozott szépen:
A kapun kikisért, megcsókolta képem.
S ugy nézett utánam, gyönyörködött bennem,
Ha az iskolába rátartian mentem.

Tarisznyám ellátta mindenféle jóval:
koszegimarika, 2018. május 05. szombat, 16:13
Képek, videók
Pósa Lajos Piros pünkösd
maria_kadar_148
2017. június 07. szerda, 00:47
posa_lajos__dal_a_haza rol
sz719eszter
2016. június 03. péntek, 09:58
Pósa_Lajos_szobor.jpg
lilagondolatok
2016. január 10. vasárnap, 21:18
Pósa Lajos.jpg
lilagondolatok
2016. január 10. vasárnap, 21:14
posa_lajos_magyar_vagy ok_
menusgabor
2015. november 09. hétfő, 22:55
posa_lajos_ima_1662720 _45
menusgabor
2015. november 09. hétfő, 22:54
Posa Lajos szobor_2005 ju
menusgabor
2015. november 09. hétfő, 22:53
posa_lajos.jpg
lilagondolatok
2015. augusztus 24. hétfő, 22:33
pósa lajos.jpg
feviroza
2015. július 10. péntek, 14:20
PÓSA LAJOS KARÁCSONYKOR.g
feviroza
2014. december 25. csütörtök, 17:31
PÓSA LAJOS KARÁCSONYKO
feviroza
2014. december 25. csütörtök, 17:30
vörösbegy.jpg
eckerkata
2018. május 10. csütörtök, 09:08
Vörösbegy, csipkebogyó.jp
eckerkata
2018. január 11. csütörtök, 11:15
Vörösbegy.jpg
kisgizus
2017. december 13. szerda, 17:51
vörösbegy
eckerkata
2016. április 11. hétfő, 08:16
xMagazin.hu - A közösségi magazin. A felhasználóink által megosztott bejegyzésekkel, képekkel és videókkal.
A felhasználók által feltöltött adatokért semmiféle felelősséget nem vállalunk. © 2013 TVN.HU Kft.